Egy nép a történelmi ismerete, származása és kultúrája nélkül olyan, mint egy fa gyökerek nélkül.
 
MENÜ

 

BUDAPESTI HÍRLAP. (68. sz.) 1904. március 8,

"Birtok-bérlet,
Keleméi*, Gömör megyében, 2
vasúti állomáshoz 12 'kilométerre egy 300 kát. hold szántó és rét, 373 kát. hold erdő,

legelőből álló birtok, teljes instrukció, gazdasági épületekkel és bérlőlakkal azonnal bérbeadó.

Bővebb információt ad: Diószeghy László, Kassa, Forgách-utca 42  "

 

Budapesti Közlöny, 1906. január (40. évfolyam, 1-24. szám)

Barbar its Ede, nagyszebeni 23. honvéd gyalogezredbeli főhadnagy; továbbá :
védkötelezettségének teljesítése után, tisztviselői rendfokozatának megtartása nélkül, saját kérelmére:
Diószegi Diószeghy László, a pozsonyi 13. honvéd kiegészítő parancsnokság nyilvántartásában álló tartalékos építészeti számjárulnok; hatályon kívül helyeztetnek
-------------------

"Budapesti Hírlap, 1916. május-június (36. évfolyam, 121–179. szám)— Elitélt vesztegető. Blan Adolf losonci lakos. kereskedő, a mult év januárjában Losoncon tartolt lósorozást megelőző napok egyikén Diószeghy László huszárszázadost, a ki a lóvásárlásnál közreműködött. meg akarta vesztegetni abból a célból, hogv ez az ő katonai célra kevésbbé alkalmas lovát hivatalos kötelességének megszegésével vétesse meg a hadsereg részére. Diószeghy százados azonban nemcsak visszautasította ezt az ajánlatot, hanem föl is ielenlelte
Blau Adolfol, a kit e cselekményéért a budanesti büntetötörvényszék a hadviselés érdekei ellen elkövetett bűntett címén egyévi börtönre.^ és ezer.korona büntetés kifizetésére ítélték."

Pesti Napló, 1903. február (54. évfolyam, 32-58. szám)1903-02-22 / 52. szám

Rákóczi szobrára.
Budapest, február 21.
Mai kimutatásunk élén Csorna Borbála urhölgv lelkes gyűjtését találja az olvasó, melyet Abauj-Devecserről juttatott hozzánk. Kisérő soraiban újabb gyüjtőiveket kér, hogy lelkes és hálátérdemlő honleányi munkáját folytathassa. Fáradozása annál elisnierésre- méltóbb, mert családjából ez immár a harmadik jelentékeny adomány. Gyűjtésünk legelején, decemberben, Csőm a István és Csorna József voltak az elsők, akik nagyobb adománynyal áldoztak a hazafias célra.
A magyar nőknek való e szép példaadás mellett hazafias örömmel emlékezünk meg itt a temesvári állami főgimnázium ifjúságának és tanári karának adományáról, amelyet dr. Schönvitzky Bertalan, az iskola hazafias lelkű igazgatója e melegérzésü, szép sorokkal küldött be nekünk:
«A vezetésem alatt álló intézetnek tanulóifjúsága önkéntes adakozásból kezeimhez juttatta a mellékelt jegyzékben kimutatott összeget, hogy azt a Rákóczi Ferenc szobrának alapja javára, a tekintetes szerkesztőség cirnére elküldjem. Midőn ezen összeget megküldeni szerencsém van, teszem azt azon kijelentéssel, hogy az intézet ifjúsága az egész magyar nemzet közérzésében óhajt résztvenni, amidőn a nemes és hazafiui célra adományait felajánlja. Most, amidőn az alkotmányos szabadság áldásait élvezzük, a tanulóifjúságnak kétszeres kötelessége, hogy közszabadsági kincseink letéteményeseiről megemlékezzék, s a koronás király iránti hűség, a törvénytisztelet és hazaszeretet erényeit történelmi nagyjaink iránti kegyelet és hála érzelmeivel összekapcsolja!»
Megjegyezzük, hogy az ifjúság adakozásához, mint az alábbi részletes kimutatásból látható, hozzácsatolta adományát a tanári kar is, melynek hazafias szellemű munkálkodásáról ékesszóló tanúságot tesz az a lelkesedés, amelylyel a temesvári gimnázium egész ifjúsága a Rákóezi-szobor ügyét felkarolta.
A pénzintézetek szépen megindult adományainak sorához csatlakozik ma a Sárospataki Takarékpénztár Részvénytársaság derék adománya, amelyet azzal az ajánlással küldenek, hogy azt «intézetüknek a hazafias és jótékony célok előmozdítására for- ditandó s évenkint kiosztandó járulékából juttatják a kassai Rákóczi-szoborra.» Oly példaadás, amelynek követése elől egyetlen magyar pénzintézet hazafias szellemű vezetősége el nem zárkózhatik.
Bálint József Paksról gyönyörű és lelkes ajánlás kíséretében küldte be gyűjtését, éppen úgy, mint a Máv. eszéki forgalmi főnökségének tisztikara is, valamint Biber Antalné, akinek komáromi adományát laptársunk, az «Uj Lap» utján kaptuk.
Mai kimutatásunk a következő;
Csorna Borbála gyűjtése, Abauj- Devecser 145 kor. 10 fill.
A temesvári állami főgimnázium, dr. Schönvitzky Bér- >
tálán igazgató utján 106 » 08 »
Sárospataki Takarékpénztár Részvénytársaság 70 »' — »
Bálint József gyűjtése, Paks 14 » -— >*
Az államvasutak eszéki forgalmi főnökségének tisztikara 10 » — »
Biber Antalné (Komárom) az < Összesen: 347 kor. 18 fill. Hozáadva a tegnapelőtt kimutatott: 31.712 » 88 »
Eddigi gyűjtésünk 32.060 kor. 06 fill.
*
C sorna Borbála gyűjtése, Abauj-Devecser: Csorna Borbála 20 kor, Meczner József (Korlát, Abaujm.) 20 kor, Szent-Imrey Pál (Gibárt, Abaujm.) 5 kor, Tu- ránszky Tihamér (Szalók, Ungm.) 10 kor, Téglássy András (Korlát, Abaujm.) 5 kor, Meczner Gyula (S.-A.-Ujhely) 2 kor, Téglássy József (Korlát, Abaujm.) 20 kor, Szepessy Zsigmond (Gibárt, Abaujm.) 10 kor, V. V. (F. M.) 10 kor, Püissy Nándor (Szántó, Abaujm.) 1 kor, Szepessy Kálmán (S.-A.-Ujhely) 1 kor, Téglássy Ferenc (Tömör, Abaujm.) 1 kor, Szent-Imrey (Buzita, Abaujm.) 2 kor, Csorna Mária (Rásony, Abaujm.) 20 kor, Szent-Imrey Józsi (Miklós) 10 kor, Tarnóczyné édbárt, Abaujm.) 2 kor, Diószeghy László (Kelemér,

Protestáns egyházi és iskolai lapok – 50. évfolyam – 1907.1907-09-08 / 36. szám

 A gömöri ref. egyházmegye őszi közgyűlése aug. 27-én folyt le Tornaallyán. A gyűlés beiktatta hivatalába a két új tanácsbirót: Diószeghy Dezsőt és Réz Lászlót; ügyésszé pedig dr. Székely József putnoki ügyvédet választotta meg. Megtették az intézkedéseket az új zsinati törvény életbeléptetése és az ezzel kapcsolatban szükséges választások megejtése iránt. Kerületi képviselőkké, titkos szavazat utján, lelkészi részről Buzi Mártont. Simon Istvánt ós Réthy Andort, világi részről Máriássy Andort, Diószeghy Dezsőt és dr. Székely Józsefet választották meg. A lelkészi nyugdíjintézeti törvényt illetőleg kimondották, hogy kérni fogják a lelkészi belépési járulékoknak addig leendő felfüggesztését, a míg a kongrua 2400 koronára nem emeltetik vagy legalább is az ötödéves korpótlékok nem folyósíttatnak; továbbá, hogy azoknak az özvegyeknek járulékából, a kiknek férjei az özvegy-árva gyámintézetnek már tagjai voltak, semmi levonás ne történjék ; hogy az özvegyek járuléka 1909-től kezdve 800, az árvák segélye 250 koronában állapítassék meg; hogy azoknak a lelkészcsaládoknak, a melyeknek feje a 6 karencz év alatt halna meg, a befizetett összeg temetési költség vagy végkielégítés czímén utaltassék vissza. Foglalkozott a gyűlés a Sárospataki főiskola vitás dolgával is ós egyhangúlag helyeselte az igazgató-tanács azon eljárását, hogy Zoványi Jenőt nem igtatta be igazgatói állásába.
Egyházmegyei tanácshiróválasztás.-

Gömör-Kishont vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1903
A Diószeghy család birtoka Keleméren. Összterület 1300 m. hold. Ebből kert és beltelek 6, szántóföld 700, kaszáló 190, 10 m. hold beültetett, 10 hold parlag szőlő és a többi erdő. A vetési üzemrendszer hatos forgó. Mint különleges termelési ág a dohány szerepel, 20 m. holdon. Lótenyésztés: kicsiben, angol félvér. A szarvasmarha vegyes fajú; a juhállomány 800 kétnyíretű. Kertészet is van, melyből mindenféle gyümölcs kerül eladásra. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 60 120 fillér, nőknél 50 100 fillér. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 16 korona.


A RIMASZOMBATI FÖLDMÍVES-ISKOLA KURINCZ-PUSZTÁN.

Farkas Ábrahám birtoka Tamás falván. Ide tartoznak még a dulházai, baraczai és osgyáni birtokrészek is. Összterület 3200 m. hold. Ebből kert és beltelek 20, kaszáló és legelő 200, erdő 300 hold, a többi pedig szántóföld. A vetőrendszer, az egyes birtokok viszonyai szerint hatos és tizenkettes forgó. Magtermelés: lóhere 100, luczerna 50, bükköny 100 és baltazzim 40 holdon. A lóállomány kb. 50 angol félvér; marhatenyésztés: magyar és algaui keresztezés, 40 tehén és szaporulata, igásökör 80 drb és hizlalás is van, de csak kicsiben. Sertéstenyésztés: fehér mangalicza, állomány 50 kocza és szaporulata. A munkaerőt a vidéken és helyben szerzi. Napszám-árak : férfiaknál 120—160 fillér, nőknél 80—120 fillér.

Magyarországon a közelmúltban létesítettünk emlékhelyet a Várban, kivégzésük színhelyén az egykori Szentgyörgyi téren Szegedi Péro szerb kapitánynak és társainak,
a
XVIII. századi antifeudális felkelés vezéreinek. A közeljövőben Nebojsza Mitrics belgrádi szobrászművész plasztikája fogja díszíteni azt a palotát (Úri u. 12.), amit annak idején szövetségesének, Lazarevics István szerb fejedelemnek ajándékozott Zsigmond király. Készülünk a fővárosban élt szerb közéleti és irodalmi személyiségek és a Matica Srpska alapítói belvárosi emlékművének kialakítására. Emléktáblát helyezünk el az 1903-ban horvát és olasz nyelven megjelent Socijalista című munkásújság egykori szerkesztősége Thököly úti házának falán. Magyarkanizsán a jugoszláv fél Doktor Sándornak, a Tanácsköztársaság idején és az azt követő évtizedekben élt forradalmárnak, Borban Lukács Lászlónak, a Kommunisták Magyarországi Pártja harcosának, a Vörös Segély titkárának, munkás költőnek állítanak emléket a közeli hónapokban. 1987-ben ünnepeljük Vuk Karadzsicsnak, a szerb-horvát nyelvújítás vezetője születésének kétszázadik évfordulóját. Személye, alkotása, népeink közös
progresszív küzdelmeinek és kulturális egymásrahatásának a jelképe. Szobrát minden valószínűség szerint akhelye közelében a Szarvas téren állítjuk fel. Kiss Ernőnek az aradi vértanú keleméri nyughelyének rendbetétele, felújítása, Zrínyi Miklós költő és hadvezér csáktornyai várban volt emlékművének helyreállítása és halála helyének a Karsameci erdőben való megjelölése ugyancsak a közeljövő feladata. (A programot itt természetesen teljességgel nem ismertethetjük.)

Honismeret, 1987 (15. évfolyam)KILÁTÓVerő Gábor: Magyar-jugoszláv kulturális együttműködés

 

 

putnoky

Borsszem Jankó, 1906. július-december (44. évfolyam, 26-52. (2012-2038.) szám

Isten ujja.
i ”
Hogy im Tóth János elment kultúrát silbakolni, a háznagyi hivatalra erősen folyik a korteskedés.
Két jelölt van: Leszkay Gyula és Putnoky , Móricz.
Leszkay a szaftosabb 48-asok jelöltje, mert hamisitatlan szélbali erkölcseiről föltehető, hogy a ; t. Házban is eredményesen fogja megmutatni akárki \ garázda, ellenkező tót, rumuny beste fiának: hogy ki ’ a legény a csárdában ?
Ellenben Putnoky jóval míveltesebb, szalonfüggetlenségi, aki már rég nem issza meg a szájöblögétő vizet, szóval a pártban az »européer« árnyalatot képviseli.
A Kossuth szive persze inkább felé hajlik.
Csakhogy most a Leszkay ügyének támadt még felsőbb protekcziója. Nevezetesen a Putnoky keleméri i kastélya leégett.
— Lám, aki a magáéra nem bírt vigyázni, hogy bizzuk arra jó lélekkel az ország házát ?
----------------------------------------------------------

j* HALÁLOZÁS Putnoky, született Frivalszky Matild fájdalommal jelenti férje : Putnoky Mórnak Kelemérben történt kimultát. Az elhunyt a vidéken köztiszteletben állt szilárd jelleme, önzéstelen hazafisága és a mezei gazdálkodás terén kifejtett szorgalma által, melylyel másoknak is buzdító például szolgált. Béke hamvaira !
Budapesti Közlöny, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)1871-12-23 / 294.

 

— Halálozás. Szombaton temették el Keleméren Igen nagy részvét mellett Putnoky Mór nejét, a képviselőház háznagyának elhunyt feleségét. A temetési szertartáson a Gömör-Kishont vármegyét népes küldöttség képviselte, élén Radvánszky György főispánnal és Horváth Árpád alispánnal.
Pesti Hírlap, 1943. október (65. évfolyam, 231-247. szám)1943-10-24 / 241. szám

 

Kecső; Koren Antal plébánost Levárt, Deresk é Méhi; Welky János lelkészt Hosszúszó, Pelsőcz, Ardó és Lekenye; Györy János tanítót Csíz, Le- nártfalva és Recske; Szontágh Zoltán segédszo 1 gabirót Abafalva és Oldalfalva ; Diószeghy Zsig ~ mond földbirtokost Kelemér, Poszoba és Máié “ Hanovay Zoltán földbirtokost és közigazgatási bizottsági tagot Hamva; Balogh Béla lelkészt Hét; Sebök Pál szolgabirót Csetnek, Kuntapolcza és Páskaháza; idősb Nagy Lajos tanítót Rozbzsnya , Gacsalk és Gencz; Szontágh József ügyvédet Nagy Veszverés és Betlér; Mikulás Imre tanítót Rest ér Geczelfalva és Pétermány; Gál János ügyvédetszolgabirót Putnok, Gömörmegyébe kebelezett községek számára ideiglenes iskolalátogatókká nevezte ki.
Budapesti Közlöny, 1878. augusztus (12. évfolyam, 177-200. szám)1878-08-22 / 193.

 

~ 7875 HIRDETMÉNY. 3—1
1713. Alólirt bírói kiküldött közzé teszi, hogy a tornallyai kir. jbiróság 1879. évi 1700/p. számú végzése folytán Hámos Gusztáv alperesnél Paukovics Clementine felperes 2000 frt követelése biztosítására Kelemér községben 1879. április 12. Diószeghy Zsigmondnál fennálló 700 frt haszonbér biróilag lefoglaltatott. A perrendtartás értelmében fölhivatnak a tulajdoni vagy elsőbbségi joggal bírók, hogy foglaltató és végrehajtást szenvedett ellen intézendő kereseteiket ezen hirdetménynek a hivatalos lapban harmadszori közlésétől számított 15 nap alatt elsőbbségi bejelentvényeiket pedig az árverés kezdetéig alólirt végrahajtónál beadják, különben a vételár fölöslegre utasithatnak. Kelt Tornallyán, 1879. nov. 2-án. Kamenilzky János, bir. kik.
Budapesti Közlöny, 1880. március (14. évfolyam, 50-73. szám)1880-03-20 / 66. szám

-------------------------------------------------------

O kiratmegsemmisitések,


1277/1934. szám. A Szeged város zálogkölcsön intézetének II. 69271. és II. 69673. szám alatt kiállított 2 db zálogjegye. Szegedi kir. törvényzsék **

277 583286/1933. szám. Varga Endre aláírással ellátott és 400 pengőről kiállítóit váltóürlap. Budapesti Központi kir. járásbíróság.

F 1615 780/1934. szám. Teleky Andor balatonhenyci lakos lovának marhalevele semmis. Tapolcai főszolgabíró.


1346 345/1934. szám. Diószeghy Dezső keleméri lakos lovának marhalevele semmis. Putnoki főszolgabíró. 1086 415/1934. szám. Bcnde Mihály kecskeméti lakos lovának marhalevele semmis. Kecskemét th. város I. fokú állategészségügyi hatósága.

1352 12499/1933. szám. Barna Tibor kecskeméti lakos tehenének marhalevele semmis. Kecskemét th. város I. fokú állategészségügyi hatósága. 1353 886/1934. szám. Góró László kecskeméti lakos tehenének marhalevele semmis. Tanácsnok. 1351
Budapesti Közlöny, 1934. február (68. évfolyam, 25-47. szám)1934-02-25 / 45. szám

Budapesti Hírlap, 1893. január (13. évfolyam, 1-31. szám)1893-01-12 / 12. szám

Cser eladás nagyban. A keleméri határban,közel a bárnévei vasúti állomáshoz első osztályú minőségi cser, 552 magyar hold erdei területen eladó.Bővebb felvilágosítást ád: özv Diószeghí Zsigmondné Kelemérben.

 

Igazságügyi Közlöny, 1922 (31. évfolyam)1922-04-01 / 3. szám

 Változások a birtokrendező ügyekben kijelölt gazdasági szakértők körében.
A földmívelésügyi miniszter az 1908 : XXXIX. törvénycikk alapján és az annak végrehajtása tárgyában 20/1909. I. M. szám alatt kiadott földmívelésügyi és igazságügyi ministeri rendelet 30. §-a alapján gazdasági szakértőkké a következőket jelölte ki:
 Gömör-Kishont vármegye területére: Csiszár László földbirtokos, sajópüspöki, Keresztessy József főintéző, putnoki, Járdányházy Bertalan földbirtokos, szuhafői és Diószeghy Dezső földbirtokos, keleméri lakosokat.

 

Muralritai mén, bérbeadás mUldHUÍI folytán azonnal eladó. Egy 3>/2 éves, hlbitlan pej muraközi fedezőmén. Megtekinthető Kelemérben, vasul Putnok. Felvilágosítást nyújt Diószeghy földbirtokos, Kelemér, posta helyben, Gömör megye

 

Sárospataki Lapok, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)1887-05-23 / 21. szám
VEGYES KÖZLEMÉNYEK.
— Gyászhír. Giczei Diószeghy Zsigmond, keleméri földbirtokos, Gömörmegyének egyik közkedveltségű férfia s régebben a gömöri ev. ref. egyházmegyének buzgó tanácsbírája, folyó hó 16-án, életének 62-ik évében hosz- szas szenvedés után meghalt s” 18-án a község és vidék általános részvéte között temettetett el. Özvegyet s 4 gyermeket hagyott maga után. Legidősebb gyermeke, Zsigmond, pár évvel ezelőtt még a sárospataki jogakadémiának volt növendéke. Áldás és béke őrizze a jó férj, apa és polgár hamvait!
-----------------------------------------------------

Templomszentelés Kelemérben.
Régi vágy teljesülése, régi remény valósulása ment végbe május 10-én a keleméri egyházban : ekkor szentelte fel ugyanis a gyülekezet romokból újjáépített templomát és tornyát, s a tavasz pompája, illata méltó keretül szolgált az ünneplők leikeiben felbuzduló gazdag érzelmeknek és gondolatoknak, mert a híven teljesített kötelesség felett érzett tiszta öröm, a munka sikeres bevégzése fölötti hálás boldogság ragyogott az arcokon, tette könnyesekké a szemeket, szólaltatta meg a szónokokat.
Délelőtt 10 órakor indult meg a menet a pap lakról 13 lelkésszel élén, a 75-ik dicséret hangjai mellett a templom felé, melynek ajtajában Diószegiig Dezső főgondnok néhány meleg, alkalomhoz illő szó kíséretében átadta a kulcsot Csabay Pál esperesnek, mint a gyöngélkedő püspök úr helyettesének, ki fennszárnyaló, igaz érzelemtől áthatott rövid beszéde után megnyitotta a templom ajtait. A megnyitott templom falai között aztán felhangzott az ének: lm béjöttünk nagy örömmel. Minden templomban hiányát látom az orgonának, mint amely a gyülekezeti éneklést művészibbé teszi, de ez alkalommal örültem, hogy az emberi hangok közé semmi más nem vegyült, mert azt hiszem, hogy annak az erőteljes, mély hálaérzetnek, túláradó örömnek kifejezését csak zavarta, rontotta volna minden más zene, amely ott zúgott, reszketett a keleméri kicsiny templom falai között május 10 én.
Az énekek elhangzása után Csabay Pál esperes imádkozik szívből-lélekből. Minden szava békét, nyugalmat önt a szívekbe s úgy éreztük, hogy az Úr lelke jár közöttünk és szól hozzánk: Bízzatok! Munkátok kedves előttem és megáldom azt!
Egy énekvers után Hubay Lajos a.-szuhai lelkész s egyh. megyei tanácsbíró tart emelkedett hangú s nagy szakértelemmel megszerkesztett beszédet a Péld. XIX. 17. alapján. Ugyanekkor a kint maradt közönségnek Hubay Kálmán felső-szuhai lelkész tart istenitiszteletet.
Az egyházi beszéd végeztével Bűzi Márton kövecsesi lelkész s egyh. megyei tanácsbíró hívja az Úr asztalához a lelki éhezőket s szomjúhozókat s egj7szersmind megáldja azokat az áldozatkész lelkeket, akik az Úrnak szent asztalát is méltóvá akarván tenni a megújított templomhoz, új, díszes kiszolgáltatási eszközöket ajándékoztak arra. Özv. Diószeghy Zsigmondné szül. Vadnay Piroska úrnő egy színezüst poharat, Diószeghy Lászlóné szül. Csorna Sarolta úrnő egy pompás, sajátkezű festésű és hímzésű nagyon értékes selyem térítőt, Diószeghy j Dezső főgondnok egy színezüst kenyérosztó tányért,
I Jakab Gézáné algondnoknó pedig egy szép bársony, saját hímzésű térítőt ajándékoztak az ünnepélyes alkalomra. Miután az Űrvacsorát Bűzi Márton és Zajdó László kiszolgáltatták, Molnár József naprágyi lelkész keresztelt az ugyancsak ez alkalomra ajándékozott új keresztelő edényekkel, melyek közül a kancsót Zombory Géza honvédhuszárszázados és róm. kath. vallású neje, Putnoky Matild úrnő, a medencét pedig Putnoky Mór országgyűlési képviselő és neje Károlyi Sarolta úrnő. szintén róm. kath. vallásúak ajándékozták. A mai felekezeti gyűlölségtől már-már felzaklatott időben valóban fölemelő példa ez
A keresztelés után Vattay László egyh. megyei főjegyző tartott felavató beszédet a szószékkel szemben elhelyezett s következő felírású márványtábla felett: „Krasznay Mihálynak, az 1675-ik évben igaz hitéért gályarabságot szenvedett kelemér—gömörszöllösi lelkipásztornah dicső emlékezetére. A Diószeghy család. 1908. május 10." Beszédében a történet iránti szakavatott érzékkel ismerteti a gályarabok szomorú sorsát, rajzolja erős hitüket, buzdítva, lelkesítve az egyház híveit, hogy legyenek hívek ennek a kicsiny, de ősrégi egyháznak múltjához, melyben ott találjuk Krasznay Mihály neve mellett az elnyomatás korszakának költőjét, az elcsiiggedteknek felébresztőjét is, a Tompa Mihályét. Itt prédikált ő is, e falak között; legyenek méltók az utódok reá, legyenek hívek a hazához, egyházhoz! Itt van, itt él össze
forrva az egyház életével a Diószeghy-család, amely ez alkalommal is tanúbizonyságot tett arról, hogy megérti, szívén viseli a hitnek és hazának szent gondolatát, a történelem nagyjainak magasztos gondolatáért lelkesedik. Itt vannak a Putnokyak, akik, bár más vallásfelekezethez tartoznak, mindenütt ott vannak, ahol akár öröm, akár bánat szólítja őket részvételre. Annak az egyháznak, mely ilyen erősségeket vallhat magáénak, kötelessége, hogy a jelent, illetve jövőt lehetőleg még ragyogóbbá, még fényesebbé tegye, mint a múlt vala!
Magvas, elragadó beszéde után Ablonczy Pál helybeli lelkész ismerteti vázlatosan az építkezés történetét, mely után az istenitisztelet véget ér.
Délután 2 órakor az összes vendégeket özv. Diószegi Zsigmondné úrnő látja el magyaros vendégszeretettel, hol egymást érik a szebbnél-szebb j dictiók. Diószeghy Dezső főgondnok, Csabay Pál esperesre, mint a püspök úr helyettesére is, Csabay Pál a ház úrnőjére, Ablonczy Pál az összes vendégekre, Pósa János a szereplőkre, Vattay László Putnoky Mór képviselőre, Mares János Vattay Lászlóra ürítette poharát. Az összes dictiók közül kiemelendő a mai egyházpolitikai viszonyok közötti érdekességénél fogva a PutnoJcy Mór orsz. képviselőé. Ő ugyan más felekezethez tartozik, úgymond, mint amely felekezet hívei itt örömünnepet ülnek, de az a meggyőződése, hogy mindnyájunknak egy Istenünk van, mindnyájunkért egy Krisztus feszíttetett meg s ép azért arra kéri a jelenlevő lelkészeket — s hiszi, hogy szavai termékeny talajra találnak, — hogy a nép között a felekezeteknek egymás iránti szeretetét ápolják, fejlesszék, ne pedig a felekezeti gyűlölség ártalmas töviseit, mert csak úgy lehet erős ez a sokféle viszonyok által széthúzó Magyar- ország, ha legalább a magyar része egy arcvonalban áll, egy táborból veri vissza a mindnyájunk által ismert forrásból származó támadásokat, amely forrás kiinduló pontja annak az üldöztetésnek is, melyet a gályarabok szenvedtek!
E szép beszéd méltó befejezése volt e napi ünneplésünknek s mi harmonikus, emelkedett érzések közt oszlottunk szét a szép ünnepély színhelyéről.

Sárospataki Református Lapok, 1908 (4. évfolyam, 1-52. szám)1908-05-24 / 21. szám

 

I--------------------------------------------------------1 -----------------------------------------------------1

I Sarolta  Abaújdevecser  1880.11.15

                  Abaújdevecser   1962

  1. László meghalt 1928
    2. férj Csíszár László Csíz  házasságkötés 1932

      meghalt 1960 abaújdevecser

---------------Putnoky Móricz titkostanácsos, képviselőházi háznagy tb. ref. presbiteri aranyjubileuma.
A maga nemében szinte egyedülálló ünnepeltetésben volt része Putnoky Móricznak, a magyar képviselőház legrégibb képviselőjének szülőfalujában, Kelemérben.
A Tompa Mihály ecclézsiája, a keleméri ref. egyház ugyanis 1888 április 15-én a római katholikus vallású ifjú földbirtokost tiszteletbeli presbiterré választotta. Az alig 22 éves Putnoky Móricz azonban, bár saját egyházának teljes lélekkel híve volt, a szegénységgel küzdő református egyházat mindig segítette abban a meggyőződésben, hogy minden keresztyén egyház megérdemli a pártfogást, akár kereszt, akár kakas legyen templomának tornyán.
Nagyobb építkezéseknél a többi helybeli református földbirtokosokkal egyenlő mértékben adományozott az egyház részére ; ha elakadt az egyház anyagiakban, ő is ott volt azok között, akik ingyen vetőmagot adtak az egyház földjébe, hogy parlagon ne maradjon a föld. A jobbára kálvinista Szárazvölgy egyházainak minden ünnepén ott volt és van egy életen át s nincs olyan egyháza a református felekezetnek, amelyen vagy egyházi, vagy iskolai ügyeinek előbbrevitelében ne segített volna már. Az egyháznak jegyzőkönyvei teljes történelmi hűséggel bizonyítják az ő jótékonyságát.
S tette ezt egy szép, békés, nyugodt harmonikus életen át csendben, feltűnés nélkül. Soha nem hirdette, ha jót cselekedett. Ha az egyháznak jegyzőkönyvei nem volnának, ő legszívesebben eltitkolná nemes tényeit. Az egész éleiét valami vég- hetetlen szerénység és jóság jellemzi. Megértés mindenkivel szemben, még az ellenkező meggyő- ződésüekkel, sőt a bűnösökkel szemben is, mert az a Krisztus tőrvénye. Teljes önzetlenség a köz- szolgálatban s a haza függetlenségének lángoló szeretete. Az összeomlásig mindig az 1848-as függetlenségi párt híve s ezért az eszméért áldozott hitvestársával együtt igen nagy értékeket. Többször megtörtént vele, hogy amit neki köszönhetett valami segítségre szoruló ember, más közéleti nagyság dicsekedett el vele s ha csak mások meg nem cáfolták a dicsekedőt, boldogan mosolyogva hallgatott s örült, hogy ismét sikerült kitérni egy köszönet elől. Ha kormánypárti ellenfele alkotmányos költségekkel adós maradt a választás ulán szegénysorsú embereknek, nemes gesztussal kifizette többször, s tovább folytatta nemes életét az írás eme parancsolatát megtartva: „Ne tudja a te balkezed, mit cselekszik a jobb kezed.“
50 éves tb. presbiteri jubileumán husvét első napján felkeresték a régi gömöri ref. egyházmegyéből elszakított egyházak lelkészei és világi vezető férfiai Hubay Kálmán gömör-tornai esperes és báró Ragályi Balassa Ferenc egyházmegyei gondnok vezetésével, hogy üdvözöljék a jubilánst keleméri lakásán. Az elnökségen kivül jelen voltak Lipták István alsószuhai, ifj. Hubay Kálmán ra-gályi, Ablonczy László keleméri lelkészek, Hanvay László ny. huszárezredes és Ragályi Ferenc világi ta- nácsbirák, Csiszár László földbirtokos világi jegyző.
Hubay Kálmán esperes Putnoky Móriczot, báró Ragályi Balassa Ferenc e. m. gondnok pedig Putnoky Móriczné szül. Károlyi Saroltát üdvözölték meleg, szeretetteljes szavakkal, a megbecsülés, tisztelet és elismerés hangjain.
Putnoky Móricz a tőle megszokott rendkívüli szerénységgel válaszolt, hangsúlyozva, hogy túl becsülik érdemeit, hisz ő csak kötelességét igyekezett teljesíteni úgy. amint azt a nemzet érdekében jónak tartott s ha valami sikerült neki az életben, azt a jó Istennek tulajdonította.
A jelenlévők azzal a meggyőződéssel oszlottak szét, hogy nagy szerencséje e csonkaországnak, ha vannak még Putnoky Móriczok, akik erejűk, szívok teljességéből szolgálnak minden nagy ü g y e t .
-----

f GYÁSZJELENTÉS. Özvegy Frivaldszky Imréné, született Scheffer Anna, maga és gyermekei : Maliid, férjezett Putnoky Morcé, és ennek gyermekei: Móricz és Matild ; Anna, özvegy Bérezy Károlyné és ennek gyermekei : Margit és G éza; Serafin, özvegy Battha Györgyné,leánya ’• Mária; Paulin, férjezett Fáy Bélánó és gyermekei: Hona, Gyula, Margit, Paulin, mélyen elkeseredett szívvel jelen ik egyrészről felejthetetlen forrón szeretett férjének, másrészről hálásan szeretett atyjok, s illetőleg nagyatyjok Frivaldi Frivaldszky Imre orvostudornak a magyar tud. akadémia rendes, és több magyar és külföldi természeti, társulatok tagjának f. évi October 19-én, életének 72-ik, boldog házasságának 48-ik évében, hosszas szenvedés, és a halottak szentségében részesülés után, Jobbágyiban történt gyászos elhunytét. A boldogultnak hideg tetemei folyó 1 8 7 0 . évi October 21-én d. u. 3 órakor fognak a jobbágyi családi sírboltban örök nyuga'omra tétetni. Az engesztelő sz. mise-áldozat a boldogult elhunytért Jobbágyiban folyó évi October 22-én fog bemutattatni. Áldás és béke poraira!
Budapesti Közlöny, 1870. október (4. évfolyam, 223-248. szám)1870-10-21 / 240.

 

 

putnoki Putnoky Móricz, a 12. huszár e-től a váczi 6.,
a honvédség kötelékéből elbocsáttatnak :
1895. évi deczember hó 31-ével: védkötelezettségének teljesítése után, viselt tiszti rendfokozatának megtartása nélkül, saját kérelmére:
Budapesti Közlöny, 1896. január (30. évfolyam, 1-25. szám)1896-01-03 / 2. szám

 

— (A kormányzó a zsolcai agarászverse- nyen.) Ragyogó napfényben tartották meg az idén a zsolcai síkon, Bárczay Ferencné birtokán, régi szokás szerint, a felsőmagyarországi őszi agarászversenyeket, Borsod, Abauj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár-, Szolnok vármegyék úri közönségének részvételével. Négyesfogat, autó, mindenféle más kerekes alkalmatosság egész tábora lepte el a vidéket. A verseny második napján a kormányzó ur is megjelent s elől lovagolt az agarak után. Az agarászversenyt szokás szerint, fényes est követte, amelyen részt vett: Putnoky Móricz az agarász- egyesület elnöke és felesége, a főispánok közül: Mikszáth Kálmán, Széli József és Soldos Béla a feleségével. Farkas Géza kamarás és felesége. Bárczay Ferencné, Stathmáry-Király Pál, Bethlen Pál gróf, llalassy József, Brezovay László, vitéz I'áy László és felesége, Horthy Paulettc, Urhán Péter báró, a Ragályi-család tagjai, Lukács Géza, Péchy László, Baghy Gyula, Péchy Manó, Szentimrey Pál, Tarnay Gyula, Má- riássyné Patay Kalinka, Vecscy Dezső, Vitéz Attila, Sándor Árpád, Téglássy Pál, Jármai) Emil, Okolicsányi Jenő, Matuska Péter, Mocsári). Patay Tibor és Rad- vánszky Antal báró, Dadányi Sándor, Szila ssy Ida és számosán. Az agarászegyesü- lel elnöksége a kormányzó tiszteletére tábori sátor alatt lönesöt adott, amelyen részt vett Putnoky Móricné, Bárczay Ferencné, Mikszáth Kálmánná, Soldos Bé- láné, Szathmárg-Király Pélné, vitéz Fáy Lászjóné, Révy Kálmán dandárparancsnok, Soldos Béla és Mikszáth Kálmán főispán, Honig Vilmos ezredes, Várion Zoltán ezredes, Csatay és Kertész alezredesek és Vetter Anlal szárnysegéd. A kormányzó ezután látogatást tett Bárczay Ferencné kastélyában s az esti órákban tért vissza

  • Budapesti Hírlap, 1926. október(46. évfolyam, 222–248. szám)1926-10-14 / 233. szám

 

népfölkelő főhadnagyokká:
1914. november 1-ei ranggal:
a következő népfölkelő hadnagyokat:
putnoki Putnoky Móriczot, a budapesti 1.,
-----------------------

Eladó széna, Kerepecspusztán, Gömör megyében, Kövecses vasútállomástól k*t kilométerre eladó egy kazal
prima
minőségű sajóréti anyu széna. Értékezni lehet Putnoky Móricz tulajdonosaal, Budapest, IV., Veres Pálné utcza 16. vagy Somogyi Gábor ispannal, Kelemér vasutállomás Putnok
. Köztelek – 1912. 1-49. szám1912-04-03 / 26. szám1266

 

Megkezdődik az ülés
Néhány perccel tíz óra után megnyitotta az ülést Darányi Kálmán elnök. A következő percben megjelent a teremben Imrédy Béla, akit a kormánypárt tapssal fogadott. A lemondott miniszterelnök a jobboldal első padsorában helyezkedett el.
A jegyző a kormányváltozásról szóló legfelsőbb kéziratokat olvasta fel ezután. Amikor a végére ért, a terembe lépett Putnoky Móricz háznagy és mögötte gróf Teleki Pál miniszterelnökkel az élén az uj kormány tagjai haladtak. A hagyományos szokás szerint a háznagy helyükre vezette a kormány tagjait. Amikor gróf Teleki Pál miniszterelnök alakja feltűnt, a kormánypárt tagjai felálltak és sokáig tartó tapssal
üdvözölték a miniszterelnököt.
Gróf Teleki Pál miniszterelnök állt fel most szólásra és jelentette, hogy legfelsőbb kézirat érkezett, amelynek felolvasását kérte.
A jegyző felolvasta a következő kormányzói kéziratot:
„Tisztelt Országgyűlés! Dr. vitéz ómoraViczai Imrédy Bélát saját kérelmére magyar királyi miniszterelnöki állásától felmentettem és magyar királyi miniszterelnökké széki gróf Teleki Pált kineveztem. Isten áldása kisérje az országgyűlés munkásságát a haza javára és dicsőségére.“
Pesti Hírlap, 1939. február (61. évfolyam, 26-48. szám)1939-02-23 / 44. szám

 

Elegy-agárverseny. Nevezések :
1. Hámos Aladár ur «Szarvas» tigristarka, kan.
2. Ugyanannak «Szecska» fekete, kan.
3. Ragályi Gyula ur
«Hires»
tigristarka, kan.
4.
Fay
Tóni ur «Szoknya» sárga, szuka.
5. Ragályi Andor ur «Varjú » fekete, szuka.
6. Repeczky András ur «Szarvas» veres, kan.
7. Kubinyi Géza ur «Fecske» fekete, szuka.
8. Farkas Zoltán ur «Krajczár» hamvas, kan.
Varjú Szarvas
Szarvas Fecske
Páros futások : Szarvas
Krajczár Szoknya
j
Fecske
Hires
Fecske
Szarvas
è
I.
Fecske ) Szarvas mindkettő leesett.
Hires
i
II.
erővesztő
j Hires
j Hires
Tigris Szarvas Ráró erövesztö
Az idei dijat Hámos Aladár ur tigr. k. «Szarvas» agara nyerte 800 korona készpénz és 240 korona értékű emlék tiszteletdijat : mig Rárónak mint második agárnak a tételek felével kellett megelégednie. —
G.
B.
A gömör megyei agarász-egylet f. évi okt. hó 23, 24 és 25-én tartotta kölyök-agár- és elegy-agár-versenyeit, melyeknek eredménye a következő volt :
Kölyök-agárve rseny. Nevezések :
1. Kubinyi Géza ur «Fecske» fekete, szuka.
2. Szdeczky Zoltán ur «Hattyú» fehér, kan. Kölyök-agárak hiányában a fentnevezett agarak
összevettetvén, az egylet által adott 300 korona értékű tiszteletdijat Kubinyi Géza orsz. képviselő «Fecske», a második dijat (a tétek felét) Szeleczky Zoltán «Hattyú» agara érdemelte ki.
E szerint az egylet által adott 500 korona értékű ezüst teakészlet tiszteletdiját Hámos Aladár ur «Szarvas» nevű agara, a második dijat (tétek felét) pedig Ragályi Gyula ur «Hires» nevű agara érdemelte ki. Itt megjegyzem, hogy a díjnyertes agár Szentmiklósy István tenyésztése,
s már a mult évi versenyen is az egylet áltat adott bili ikomot hazavitte volt gazdájának.
A versenyeknek az idö nem kedvezett, mert a 3-ik nap kivételével szeles és hideg idő volt. — Nyulat csak hosszas keresés után lehetett ugratni. Egyebekben a verseny sikerültnek mondható, mert 16 urlovas és 42 magánfogat kisérte a versenyeket és szép futásokban nem volt hiány.
A verseny 2-od napján a társaság nagy része bevonult Rimaszombatba, hol este 7 órakor a vendéglő nagytermében gyülekeztek estebédre, melynek elköltése után kezdetét vette a táncz. mely vig hangulatban az éjféli órákig elhúzódott, hanem tánczosokban is oly nagy volt a hiány, mint a versenyen a nyulakban.
A versenyen résztvevők névsorát itt közöljük: Hámos László főispán és neje, Br. Nyáry Sándorné, özv. Putnoky Mórné, Bornemisza István egyleti elnök, Draskóczy László alelnök, gr. Almásy Arthur és neje, Fáy Barnabás. Szentiványi Árpád, Szontagh Zoltán és neje, ifj. Szentmiklósi Kálmán és neje, Kubinyi Géza és neje, Szentmiklósi István és neje. Farkas Ábrahám, Farkas Zoltán és neje, Ragályi Kálmán, Ragályi Gyula, Ragályi Andor, Putnoky Móricz és neje, Diószeghy Zsiga, Szeleczky Dénes és neje, Szeleczky Zoltán. Máriáss/ Gyula. Máriássy László és neje. Máriássy Barna és neje. Fáy Victor és neje, gr. Allmásy Alfréd, Vajda Ferdinánd, br. Nyári László, Vajda Pál. Balog Sámuel és neje, Hámos Aladár, Csiszár László, Ebeczky Elek és neje, Nehrer László, Török Bálint, Széffert Antal és neje. Márton János és neje, Szeleczky Árpád, Vajda András és neje, Repeczky Andor, Fáy Antal. Madarasy Zoltán, Nánásy Ödön, Hámos Zoltán és neje, Záborszky Györgyné.
Leányok közül jelen voltak:
Biliary Lujza és Iza, Putnoky Matild, Manó Kata, Farkas Mathilda,
br. Nyári Ilona és Róza, Vajda Ilona és Róza, Fáy Margit és Lenke, Szeleczky Jolán, Ebeczky nővérek, Balog nővérek, Kubinyi Szeréna, Alitisz Margit, Isépy Ida.
Feled, 1893. nov. 1.
Almásy titkár.
Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893 1893-11-19 / 73. szám

 

 

 

vadászat 1874 04 15

Egy szerencsés duplázás.

Megyénkben több helyen igen elszaporodott a sertevad, évenként több darabot lőnek közülök. Pár hét előtt egy vadászat alkalmával keleméri birtokos Diószeghy Zsigmond úrra, ki egyike szenvedélyes s jobb vadászainknak — öt darab vadsertés jött kopók előtt; amint vagy 15 lépésre elébe bukkantak, egyszerre mind az öt fejjel felé, szorosan egymás mellett megállott, úgy hogy Diószeghy barátom egész kényelmesen czélozhatott, sjobb csövével, mely futókkal volt töltye, kettőt azonnal földreteritett, s a harmadikat balcsövével golyóval lőtte agyon. Mind a három emse volt, s feltöretve a háromban 26, mond huszonhat malacz volt, s igy egy duplázás 29 sertavad életét oltá ki. Balogvölgyi

....................

Felvidéki erdőinkben a mult évben sok sertevad tanyázott, ez évben készültünk is ott rájok vadászni, de most ott a makktermés folytán minden erdőn hemzsegett a sok makkos sertés, e miatt a vad rokonok a szomszédos sürü pagonyokba tették át a főhadiszálást, hol barátomnál, mint értesültem, sikkerrel vadásztak reájok. Hanem e vadászatok a száraz völgyön folynak a legnagyobb sikerrel, hol Diószeghy Zsigmond barátom a fővadászmester, kinek csak is ebben telik főkedvtelése. Ujabb idő óta itt a vadászatok társaságban folynak -— a Zsigmond barátom vezérlete alatt az ö nagyszámú —kitűnő kopóival ; ezekkel már a vadászat eredménye csaknem attól függ, ha találnak-e serte vadra ? ritkán mennek haza eredmény nélkül. Itt már majd minden urvadász ejtett vadsertést, a nagy mester pedig már maga lőtt — mióta rájok vadászik, vagy 30 darabot. Most legutóbb Ragályi Andor és Miklós, és Diószeghy barátim lőttek egy-egy darabot, Ragályi Nándor ur meg saját kopóival nyúlra vadászai közben. Ez oly eredeti eset volt, hogy meg nem állhatom, hogy pár sorral ide ne jegyezzem. Tisztelt vadásztársam csak egy vadásztól kisérve, az itnolai oldalon nyúlra vadászva, egy cserjés szélén állva figyelt, hogy hajtott meg előtte keresztül menni vagy 35 lépésre. Fegyvere nyári nyulgöbecscsel lévén töltve, lövés nélkül hagyta távozni, ekkor eszébe jutott, hogy táskájában egy golyó is van; ezt hirtelen kivéve, egyik töltényét ezzel cserélte fel, arra gondolván, hogy ha még löbb vadsertés volna hátra, ezekre lőhessen, mert arra, hogy ezek viszszatérjenek —természetesen nem is gondolt. Pedig épen ugy történt; mert alig zárta be a fegyvert — a vadak azon a nyomon tértek vissza. R: ur kényelmesen kiválasztva a legnagyobbat, egy jól irányzott lövéssel a hitül jövő kant leterité. Ez egy derék 2 éves volt, de mivel nem volt elég kövér, csak két mázsát nyomott. Farkas itt most sehol sem mutatkozott ; elmondhatjuk, hogy hirét sem hallottuk.

.........................

Ugyanonnan a sertevad túlságos elszaporodását is irják ; melynek a vad különös óvatossága mellett nem igen tudnak véteni — A kutyákkal való vadászat, az egyedüli mely majdnem mindenkor czélhoz vezet ; — ugyanis, midőn a vad a kutyákkal fölhajtatva azokkal szembe száll, kínálkozik a vadásznak a legkedvezőbb pillanat, — belopni a vadat, egy jól irányzott golyólövéssel vadászatát sikeresen bevégezni, — Bécsben »Krebs«-nek sajátságos golyói vannak e czélra, melyek sima csőből lövetnek ki s okvetlen halálos sebet ejtenek.

Ugyanily golyókkal Diószeghy Zsigmond és Szent-Iványi Árpád is mint tudjuk, mult télen 100-nál több vadat ejtettek,igy nagy vadra e golyók igen előnyöseknek Ígérkeznek.

.........................

 

Szolgálaton kivüli viszonyba helyeztetnek:

  1. évi junius hó 1-vel:

Alexay András, 66. volt közös gyalogezredbeli százados,

Gergye József, 10. volt közös huszárezredbeli százados,

Martinék Vince, 52. volt közös gyalogezredbeli százados,

Király Kornél, 82. volt közös gyalogezredbeli százados,

Csenkey Géza, 7.volt,honvéd huszárezredben százados,

Sznáczky Adolf, 1. volt közös bosznia-hercegovinai gyalogezredbeli százados, Bencze István, 86. volt közös gyalogezredbeli főhadnagy,

Diószeghy László, 34. volt közös gyalogezredbeli főhadnagy,

Kosch János, 15. volt közös nehéz tüzérezredbeli főhadnagy,

......

 

Tiszti rendfokozatáról kért leköszönése elfogadtatott : Diószeghy László nyugállományú főhadnagynak.

(100206/eln. fii. 1924. sz. április 9.)

...........................

Miskolc, április 6.

Borsod-Gömör-Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága vitéz Borbély-Maczky Emil főispá'n elnökletével szerdán közgyűlést tartott.

Az elnöki bejelentések után rátért a közgyűlés Bonts Aladár alispán nyugdíjazásával megüresedett alispáni szék betöltésére. Az állásra két pályázat érkezett, mégpedig Lukács Endre putnoki főszolgabíróé és dr. Mikuleczky Gyula vármegyei árvaszéki elnök pályázata. Az elnök elrendelte a titkos szavazást. Leadtak 342 szavazatot, ebből Lukács Endre 212, dr. Mikuleczky Gyula pedig 100 szavazatot kapott.

Lukács alispán letette a hivatali esküt, majd a főispán üdvözlő beszéde után Lukács Endre alispán hangoztatta, hogy a vármegyei szellem volt az, amely bennünket jó- és balsorsunkban megtartott. Az alispánválasztásnak nem elválasztúvonalnak, hanem összekötőkapocsnak kell lennie a vármegye népe között. Mint alispán, nem a nagy szavak és frázisok alispánja akar lenni, hanem a munkáé. Elvárja a megye minden tisztviselőjétől, hogy megfeszített munkával megfelelnek a kötelességüknek. A jegyzők munkájával foglalkozva, hangoztatta, hogy amilyen a jegyző, olyan a falu és a túlterhelt jegyzőkön .segíteni kell. Fel kell emelni elesettségéből az agrártársadalmat, mert ha a mezőgazdasággal foglalkozóknak rosszul megy a sora, megérti azt az ipar, pang a kereskedelem és megbémuL . közgazdasági élet. Napi politikával nem fog foglalkozni. A krisztusi alapon felépülő jobboldali és nemzeti politika törhetetlen hívének vallja magát és munkájához a törvényhatósági bizottság támogatását kéri.

Az alispán beszéde után több megüresedett állást töltöttek be. Vármegyei főjegyzővé dr. Nyilas Ferenc főszolgabírót, putnoki főszolgabíróvá dr. Mogyoróssy Imre másodfőjegyzőt, másodfőjegyzővé dr. Nagy Ernő tiszteletbeli főszolgabírót, .szolgabíróvá pedig dr. Gallob Károlyt, dr. Mocsáry Zoltánt és Diószeghy Lászlót választották meg.

...............

Keleméri Hangya fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Kelemér.

Miskolci kir. tvszk 1923. V. 16. Ct 1230/8/1923. 1230/1. — Ezen a Hangya a Magyar gazdaszövetség fogyasztási és értékesitő szövetkezetének tagjai

közé 'belépett korlátolt felelősségű szövetkezet az az 1920. évi junius hó 27. napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. Székhelye : Kelemér. A vállalat tárgya : hogy tagjait és hozzátartozóit olcsó és jóminőségü háztartási és gazdasági cikkekkel ellássa és termékeik eladását közvetítse. Tartama: határozatlan idő. Üzleti tőkéje : a tagok által befizetendő egy üzletrész 100 koronában állapittatik meg, mely tiz napon belül fizetendő be, a tag a szövetkezet összes kötelezettségeiért az általa jegyzett egy vagy több üzletrész kétszeres értékéig szavatosságot vállal. Az igazgatóság: 5 tagból áll. Az alakuló közgyűlés által megválasztott első igazgatóság tagjai: Diószeghy László, Ablonczy László, Kerekes Pál, Pricz Géza, Balog Rási János keleméri lakósok. A cég érvényességére a szövetkezet irott, vagy nyomott cége alá két igazgatósági tag saját törvényszékileg bejegyzett aláirását jegyzi. Minden, a társaság nevében kiadandó hirdetmény a Budapesten megjelenő Barázda (Gazdaszövetség-Szövetkezés) cimü lapban fog közhirré tétetni. Okmánytári szám : 495. — (1923—50.)

Keíeméri Hangya fogyasztási és értékesitő szövetkezet. Kelemér.

Miskolci kir. tvszk 1923. V. 16. Ct 1230/3/1923. 1230/2. — Az 1922. évi május hó 14-én tartott rendes közgyűlésen megválasztott Dr. Rási János és Farkas János keleméri lakósok igazgatósági tagoknak ebbeli minőségük és cégjegyzési jogosultságuk bejegyeztetett. — (Lásd a fennebbi cégbejegyzés közzétételét.) (1923—50.)

Keleméri Hangya fogyasztási és értékesitő szövetkezet. Kelemér.

Miskolci kir. tvszk 1923. V. 17. Ct 1230/10/1923. 1230/3. — Az 1922. évi december hó 10. napján tartott rendkivüli közgyűlésen elhatározott alapszabálymódositás bejegyeztetett. Ezen módositott alapszabály 2. §-a szerint a cégjegyzés akként történik, hogy a szövetkezet irott, vagy nyomott cége alá két igazgatósági tag, vagy egy igazgatósági tag és egy cégvezetői joggal felruházott tisztviselő saját törvónyszékileg bejegyzett aláirását jegyzi, a 12. §-a szerint egy üzletrész értéke 500 korona, mely azonnal fizetendő, a 32. §. szerint pedig az igazgatóság áll legalább 3 és legfeljebb 15 tagból. — (Lásd a fennebbi cégbejegyzés közzétételét.) (1923—50.)

......................

 

MISKOLC,  jún.  30.

Az  a  híres  szalon, amelyben Mikszáth  Kálmán  dr.,  Miskolc  főispánjának  felesége  évek óta  vendégül  látja  az  irodalom,  a  jótékonyság   és   a   társasélet   reprezentánsait,   Péter Pál  napjára  túlnőtt  tapétás  falain,  a  társasági gyűjtőhely kiszélesedett, s Miskolcot olyan hatalmas   kerti   ünnepséggel   kápráztatta  el, aminőt   a   vidék  talán   soha   nem  látott.  A grandiózus  ünnep   színhelye  a  miskolci  népkert  és  a  sportpálya  volt,  amelyen  négy  vármegye   előkelősége   és   a   budapesti   társaság számos   kitűnősége   adott  találkozót  egymásnak,  s  a  fényes  társaság  —  ez  adott  különi súlyt  és   jelentőséget   a  főispánná  napjának —  egybevegyült  az  ünneplő  ezrekkel,  Miskolc város  és  a  környék  közönségével,  amely  lelkes szeretettel  jött  el  támogatni  a  nemes   célt: a Magános  Urinők  Otthona és  a hadiözvegyek és  árvák  alapjának  gyarapítását. Tizenötezren  jelentek   meg   a   kerti   ünnepen,  amely tarka  sátraival,   ötletes   finom,  másrészt  népies  mulatságaival  sok  gyönyörűséget szerzett közönségének.

A  kerti  ünnepet  este  a  Nemzeti  Színházban jótékonycélú  díszelőadás  követte,  amelynek  programmját  zombori Rónay  Gyula  állította  össze.  A  magas  színvonalú  előadás  keretében  mint   műkedvelők  nagy  sikert  arattak: Kálmán  Sári, Lukács  Béláné Melczer Dóra, Lázamé  Blaskovits   Márta, Majthényi Médi, Rónai  Gyula, Urbán   Pál  báró, Meny ey  Gézáné,  a  miskolciak  közül Polonyi  István, Szémán   Mária, Bacskay  Márta, Hegei dús  Lili  és  mások.

A jótékony ünnepre  és  a  díszelőadásra  Miskolcra   érkeztek    családtagjaikkal: KálmánGusztáv, Földes  Béláné,  özv. Kolozsváry  Dezsőné, Szudy  Elemér, Széli  József  és Kállay Miklós főispánok, Ragályi-Balassa Ferenc báró, Melczer   László, Hálassy   József, Polonkay András, Bárczay  László, Szathmáry  Király Pál, Vladár  Ervin, Hanvay  László, Diószeghy László  kamarások, Putnoky  Móric  országgyűlési  képviselő, Darvas  Béla  kamarás, Bethlen Pál  gróf  felsőházi   tagok, Maillot   Nándor báró, Csáky  István  gróf, Urbán  Péter  báró, Urban  Gáspár  báró, Teleki  Sándor gróf, Lenz Albin  altábornagy, Haller  József  gróf, Szent- Imrey  Pál  alispán, Szent-Imrey  Pál   (földbirtokos), Vay  Artur  gróf, Vitéz  Árpád, Vitéz  Attila, Bárczay  János, Berzeviczy  Zsigmond, Lukács   Endre, Serényi  László   gróf; Bálás  László, Mocsáry  Lajos  kamarás, Szabó Sándor, Szobotich  Emil  tábornokok,  barabási Kun   József   kamarás   feleségeikkel, Papp Antal  érsek, Széman  István  preiátus, Rét-ay Kálmán  apát,  a  debreceni  dalosünnepen  lévő Hodobay   Sándor   dr.  polgármester   családja; Lichtenstein  László   felsőházi   tag   családja; Ragályi  Tula, Justh  Margit, Vermes  Mária; Kállay  Mária, Urbán  Pál  báró, Serényi  Ödön gróf, Haller   István   gróf, Haller   Hanna grófnő, Zichy-Rubidó   Iván    gróf, Kóczán Gáspár, Miklós  Elemér, Apponyi  Antal  gróf; Laurisin  Lajos, Zoltán  Irén  énekesnő  és  még nagyon  sokan.

Az  előadás  után   a   Koronában   százhúsz- terítékes  vacsora  volt,   amely  tánccal   folytatódott,  a  tánc  pedig  —  ezúttal  nem  a  szokásos  kivilágos  kivirradtig,  hanem   —   délelőtt tíz   óráig  tartott.   A   sokat   emlegetett   régi világ  jó  napjaiban  sem  emlékeznek  ilyen  har talmas    méretű    társadalmi    ünnepségre   és ekkora  sikerre,  aminővel Mikszáth  Kálmánné büszkélkedhetik.

...........................

A legújabb kor.

Tisztelt Bizottmány! Midőn a magyar minisztérium az 1848-iki törvényekhez lehetőleg hű akarván maradni, a törvény által visszatükröző végleges rendelkezésig is, az 1861-iki bizottmányokat hívja fel a megye kormányzására, azt különösen azért tevé, mert az élet a legjobb tanító; mutassuk meg tehát, miként a megyei élet a parlamentáris kormány nyal összefér.

Midőn tehát alkotmányunk épületében Gömör-Kishont megyének kijelölt helyét elfoglalni óhajtjuk, el ne felejtsük, hogy az az 1848-iki törvényeken, azaz a demokráczián, vagyis az egyenjogúságon alapszik, minek folytán tisztviselők mindazok lehetnek, kik a megyében legtöbb szakképzettséggel és fedhetetlen jellemmel bírnak s feladatuknak, a különféle ajkú lakosok méltányos és törvényes igényeinek tekintetbe vételével, legjobban megfelelni képesek.

Megváltozván e szerint a megye, változást szenvedett a főispáni állás is, mert a főispán jelenleg többé nemcsak a kormányzatra kizárólag hivatott osztálynak, hanem a nemzeti többség akaratának kifolyása, a kinek érdeke csak az lehet: pontos és lelkiismeretes kezelés által a megye elismerését és vonzalmát a minisztérium és az új kormányzat elveinek megnyerni. És ezen okból kétszeresen örültem kineveztetésemnek azért is, mivel a pontos kezeléshez való készségteljes hozzájárulásommal köszönhetem meg azon szíves hajlamot, melyet a megye irántam mindig tanúsított."

Az általános lelkesedéssel s éljenzéssel fogadott beszéd után a főispán leteszi esküjét, mire Szontagh Bertalan főjegyző, a bizottmányi gyűlés kifejezett kívánságára, jegyzőkönyvbe iktatott lendületes beszéddel üdvözölte.

A megyei hatóságok rendezése tárgyában, országgyűlési határozatnál fogva kimondja a közgyűlés, hogy a törvényhatóságok végleges rendezéséig a közügyek vitelével, a közigazgatás kezelésével s a megyei tisztikar megválasztásával az 1861-ik évben megalakult megyei bizottmány ruháztassák fel. A megyei bizottmány megalakítása után a tisztviselőválasztásokra nézve történnek meg a szükséges intézkedések, melyeknek végrehajtása czéljából egy bizottság küldetik ki, egy második bizottság pedig azon czélból, hogy a vármegye költségvetésére és a tisztikar fizetésének megállapítására nézve a következő napon tartandó bizottmányi közgyűlésre javaslatot tegyen. A két bizottság küldetésében eljárván, a költségvetés a szükséglethez képest 106,366 forint 80 krban és egyéb más kiadás 6447 frtban állapíttatik meg, a mit nyomban utalványoznak is. A tisztújítás határnapját április 27-ikére tűzte ki a főispán, míg a megyei törvényszékek felállításának és a székhely megállapításának eldöntését a legközelebb, Pelsőczön tartandó közgyűlésre halasztotta el a bizottmány.

Az április 27-én megtartott tisztviselőválasztáson tisztviselőkül a következők választattak meg: Első alispán: Fáy Gusztáv, másodalispán: Bodon Ábrahám, főjegyző: Szontagh Bertalan, főügyész: Molitórisz János, főszolgabíró a felső járásban: Gaál János, a ratkói járásban: Latinák Rudolf, a kishonti járásban: Kubinyi Ödön lemondása következtében Bartóffy András, a serkei járásban: Török Bálint, a putnoki járásban: Hámos Antal, visszalépése következtében Dapsy Pál, törvényszéki bírák: Palóczy Ábrahám, Holló Dénes, Ján János, Abonyi Pál, Fejérváry -János, Kubinyi László, Török János, Fornét Jenő, pénztárnok: Széplaky Lajos, első aljegyző: Nagy Pál, másodaljegyző: Hanvay Zoltán, harmadaljegyző: Bornemisza László, első alügyész: Csider László, másodalügyész: Löcherer Tamás, alszolgabiró a felső járásban: Máriássy Kálmán, a csetneki szakaszban: Sebők Pál, a murányi szakaszban: Feledy Ferencz, a ratkói járásban: Maiéter Ede és Szentmiklóssy Miklós, a kishonti járásban: Kubinyi Gusztáv és Ethey Károly, a serkei járásban: Szentmiklóssy Pál, Sándor Béla és Záborszky György, a putnoki járásban: Diószeghy Zsigmond, Hevessy Benedek és Fáy Barnabás, számvevő: Török László, levéltárnok: Lubik József, pertárnok: Abonyi János; esküdtek lettek a felső járásban: Benedikti Károly, Bajkor tamás, Szecskay Antal és Basilidesz Gusztáv, a ratkói járásban: Prékopa Károly, Czerva Gyula és Elek Lajos, a kishonti járásban: Szomor Dezső, Okolicsányi Gáspár és Vozáry György, a serkei járásban: Madarassy Dezső, Okolicsányi Gyula, Szentmiklóssy Sándor és Nagy Mihály, a putnoki járásban: Bata Sámuel, lválas Károly, Mogyoróssy Imre.

.............

gömör kishont vármegye

Főispán: pelsőczi Hámos László.

  1. Központi tisztviselők: Alispán: minaji Bornemisza László.

Főjegyző: Lukács Géza, köz- és váltó ügyvéd.

Aljegyzők: Főmét Gyula dr. Diószeghy Zsigmond. Komáromy István.

Közigazg.-gyakorn.: — Tiszti-ügyész: alpári Abonyi Pál, ügyvéd.

Tiszti alügyész: felső kubinyi és demjénfalvi Kubinyi Ferencz.

Főpénztárnok : kis-csoltói és ragályi Ragályi Géza.

Alpénztámok: Horváth László. Ellenőr: szentmiklósi és óvári Pongrátz Pál.

Főszámvevő: primóczi Szentmiklóssy Gyula.

Alszámvevő: zeheri Szekeres László.

Könyvelő: Istók József. Számtiszt: Lovass Árpád.

Levéltárnok : felső - kubini és demjénfalvi Kubinyi Bertalan.

Levéltári irnok: Yályi Kálmán. Főorvos: Szabó Samu dr.

Iktató : Szabó Lajos.

Kiacló: Draskovich Gábor.

Lajstromozó: Róth Lajos. Várnagy: Chlebovics József.

Állatorvosok: Lehóczky Márton. Branner Gyula.

Árvaszék: Elnök: szendrői Török Bálint.

Ülnökök: lovasi Szakall Vincze, ügyvéd szt.-király-szabadjai Polgáry Károly, ügyvéd, markus- és batizfalvi Máriássy László. Jegyző: szelczeiSzeleczky Árpád.

Közgyám: hanvai Sándor Béla. Iktató: Jakabfalvy Béla.

Kiadó-irattárnok: Frank Ákos.

.....................

          Tompa Mihály

 

Farkas Imre collegám szemes, okos gazdálkodó s gazdag ember volt. Azok közül való, kiknek a font, réf, itcze, véka mindig kicsiny, ha vásárolnak, s megfordítva, ha eladnak valamit. Azok közül, kik szeretnek kévésért sokat venni be és sokért keveset adni ki.

Egyszer betegségbe esvén, gyógyszerért küld, hoztak egy jó meszelynyi sárgás fluidomot.

Kezébe veszi az üveget, forgatja rázogatva, dörmögvén: beh kevés!

Tetemid megsiratatlan

Itt hevernek. Gazdag voltál. Hatvan évnél

Tovább élve : Te nem éltél Sem hazádnak,

Sem Isten-, sem Embereknek!

Nevezetesebb Stóláim.

Gr. Teleky József temetése alkalmával Pesten,

bár bizonyos körülmények miatt nem beszélhettem 100 forint

Máriássy Zsigmondné temet 80 «

  1. Szathmáry Pál temet 10 arany

Dráskóczy Sámuelné temet 10 «

  1. Nyári esketéseért • 10 «

Molnár Károlyné temet 50 forint

Kagályi Gyula esketéseért -50 «

özv. Csemiczkiné temetés 30 «

özv. Ragályi Ábrahámné temet 30 «

Dráskóczy László esketéseért 50 «

Hanvay Zoltán esketéseért 20 «

Diószeghy Zsigmond esketéseért 5 arany

Darvas Pál esketéseért 10 forint

.......................

“TÖ187 “ 3—1
HIRDETMÉNY.
3581. A r.-szombati kir. tszék mint birtokbiróság részéről mindazok, kik az 1855. évi oct. 18-án Kellemérbon végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt néhai Diószeghy Károlynak, és az 1868-ik évi apr. 11. Kellemérben elhalt Diószeghy Mocsáry Máriának az abaujmegyei újlaki 6. orosz god- nai 83, a gagy-bátori 22., 38-,
39., 54., 110., gömörmegyei kelleméri 21., 22., 29., 49., 50., 55.,
58., 59., továbbá az abaujmegyei
szászfái 78 , 87., 120., büvtösi
33 dik, a pamlényi 66-dik szám alatti telekjegyzőkönyvekben foglalt ingatlan vagyona iránt netalán örökösödési igényt tartanak, ezennel felhivatnak, hogy jogaik érvényesítése végett ezen hirdetmény 3 adszori megjelenésétől számitott 45 napi határidő alatt ezen kir, tszéknél jelentkezzenek, ellenesetben a fent kitett ingatlan tulajdonjoga Diószeghy Zsigmond, Amália és Erzsébet mint igazolt örökösöknek fog átadatni s neveikre telekkönyveztetni.
Rimaszombatban, 1872. jnl. 5. A kir. törvényszéktől.
Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1872. július (6. évfolyam, 148-173. szám)

.......................

III.

osztályú katonai érdemkereszt 1917 VIII. 20., a 11-ik és 12-ik Isonzó-csatákban tanúsított önfeláldozó, bátor és eredményes működéséért. Végül „A tiszti nagyezüst vitézségi érem" a Montellónál való átkelés alkalmával sebesülése dacára, tanúsított vitéz magatartásáért.

giczei Diószeghy László* nyugállományú alezredes, lókórházparancsnoki és egyéb katonai beosztásokban kiválóan és eredményesen működött.

...............................

— A sajóés szárazvölgyi ref. tantestület énekkarának Tornallyán

tartott gyűlésén világi elnökké Diószeghy Zsigmond földbirtokos, pénztarnokká Szügyi László, alénekvezérekké Borza Pál egyleti jegyző, Fehérvári Kálmán, Kiss Miksa, Litkey György, és Tóth Sámuel választattak. /1881.máus/

...............

Az utolsó restauráció  1895 dec 15

Gömör-Kishont  törvényesen egyesült várm egyék törvényhatósága  dec.  19-én  tartotta  Rimaszombatban Hámos  László   főispán   elnöklete   alatt fölötte látogatott  rendkívüli   tisztújító   közgyűlését,  a jelenvolt  nagyszámú  bizottsági  tagok   élénk   érdeklődése  mellett.  A  vármegye  közgyűlése  ez  alkalommal impozáns  és  lélekemelő tanúságot  tett  a  derék főispán és  tisztikar  buzgó  és  sikeres  működése   iránt   érzett osztatlan  bizalomról,  mely  az   egyhangú   és   példás rendben  lefolyt választásban  nyert ékesszóló kifejezést. Ebben a főérdem a megye köztiszteletben álló főispánjáé: Hámos Lászlóé,  ki  tapintatosságával  a  pártviszályokat csirájában  elfojtja,  s  a  vármegyét  az  alispánnal Bornemisza  Lászlóval  együtt  ügyes  és  erélyes  kezekkel kormányozza.  A  ma  megejtett  választás  ünnepélyesen folyt  le  s  a  főispán  nagy  tetszéssel  fogadott,  emelkedett  szellemű  beszéde  után  alispánná  egyhangú  lelkesedéssel Bornemisza  László  választatott  meg,  ki  hazafias   szellemű,   lendületteljes  beszédben   köszönte meg  a  bizalmat  s  ünnepélyes  ígéretet  tett  arra  nézve, hogy  a  vármegye  adminisztrációját  hazafias   szellemben, tisztességgel  és  becsülettel  fogja vezetni.

A  választás  további  folyamán  egyhangúlag megválasztatott a  vármegye   tisztikara   következőképen:

Főjegyző:  Lukács  Géza,  I.  aljegyző:  dr.   Fortieth  Gyula,  II.  aljegyző:  Diószeghy  Zsigmond,   III. aljegyző:  Komáromy  István,  árvaszéki  elnök:  Török Bálint,  árvaszéki  ülnökök:  Szakáll Vince, Polgáry  Károly,,  Máriássy  László,  árvaszéki   jegyző:   Szeleczky

Árpád,  tiszti  főügyész :  Abonvi  Pál,  tiszti   alügvész : Kubinyi  Ferenc,  főpénztárnok :  Ragályi  Géza,  alpénz- tárnok:  Horváth  László,  pénztári  ellenőr :   Pongrácz Pál,  rozsnyói  főszolgabíró :  Máriássy Barna, rimaszombati :  Kubinyi   Andor,  tonallyai:   Szontagh   Zoltán,

rőcei:  Kuna  Aurél,   rimaszécsi;   Draskóczy   László, szolgabirák :  Szentmiklóssy  Béla, Tomory  Géza,   Máriássy  Gyula,   Molitorisz Zoltán,   Porubszky   Imre, Ragályi Kálmán,  gr.  Almássy  Arthur,  Gömöry  Olivér, Osváth  Dániel  és  Nagy  Elemér.

Ezután  kinevezte   a   főispán   tiszteletbeli   fö- Ggyészszé:  Marton  Jánost   és   Molnár   Józsefet,  al- ügyészekké:  id.  Badinyi  Gyulát és  Szeless  Ödön  drt, tb.  főszolgabirákká:  Tomory  Gézát, Porubszky  Imrét, Máriássy  Gyulát,  Almássy  Arthur  grófot,  tb.   főorvosokká :  dr.  Maurer  Arthurt,  dr.  Löcherer  Tamást,  dr. Török  Jánost,  dr.  Kalchbrenner  Hugót,   dr.   Gutlohn Henriket  és  dr.  Pósch   Dezsőt,   tb.   szolgabirákká: Pongrácz  Lászlót  és  Kossuth  Józsefet,  tb.   árvaszéki elnökké:  Szakáll  Vincét  és  tb. íőszámvevővé:  Zehery Lászlót.

Szóltak  a közgyűlésen  s  üdvözölték  a tisztikart Szentiványi  Árpád,  Hevessy  Benedek,  Hanvay  Zoltán és  Kubinyi  Géza,  utóbbi  lelkes  szavakkal  és  teljes elismeréssel  szóit  Hámos   főispánról,   kinek   nagy  érdeme  van  abban,  hogy  a  választás  ily  szép összhangban  folyt  le.

A  nagy  termet  zsúfolásig   megtöltő   közönség viharos  éljenzésben  tört  ki,  és  lelkesen   éltette  az  új tisztikart  s  a  főispánt,  ki  a  közgyűlést   berekesztette.

Este a  Három  Rózsa  nagytermében  nagy   bankett  volt,  melyen  a  vármegye  előkelősége  teljes számban  vett  részt.

...........

A gömöri helv hitv. egyházmegye tavaszi közgyűlése.

Egyházmegyénk apr. 5 6. napjain Hamván tartott közgyűlését Török József esperes buzgó imával s szívélyes üdvözlettel megnyitván, mély fájdalommal jelenti, hogy a kit évek hosszú során át megszoktunk e. megyénk elnöki székében látni, a mindnyájunk által igazán szeretett és tisztelt segédgondnokunk, kíscsoltói Ragályi Nándor f. év márc. 28-án jobblétre szenderült.

Fájó érzet hatja át e. megyénk minden rendű és rangú tagjainak szívét szeretve tisztelt s. gondnokunk elhunyta felett. O kora ifjúságától fogva élete végpercéig a közügynek fáradhatlan bajnoka, a haza alkotmányos szabadságának és függetlenségének, protestáns egyházunk önkormányzatának soha nem lankadó védője, minden szép, jó és nemes ügynek nem csak szóval, hanem tettel es áldozattal is buzgó pártolója, tiszta lelkű, törhetlen jellemű s mint ilyen országosan ismert és becsült férfiú volt. De a szeretet kötelékei őt hozzánk közelebbről csatolák, mert 14 év óta, mint e. megyénk világi elnöke tanácskozásainkat igazságszeretettel, finom tapintattal és bölcs mérséklettel vezette. Ezért e. megyénk is mély gyászt ölt elhunytán, egyszersmind, hogy példája a késő utódokat is hasonló nemes tettekre lelkesítse, a hazát és egyházat hőn szeretni tanítsa : nevét és emlékét évkönyveiben megörökíteni s fájó részvétét az elhunyt bánatos özvegyével ís közölni határozza.

A megürült s. gondnoki hivatalra a szavazás elrendeltetett. A világi elnöki szék elfoglalására, mint legidősbb tanácsbiró Diószeghy Zsigmond kéretett fel, ki azt azonnal el is foglalta

..........

 

Asztali nézet