A Putnoky család
Kelemérben a földbirtokos között a legtehetősebb, Rathold nemzetségből származtatott család. A Rathold nemzetség a XIII-XIV. Századtól kezdve jelentős szerepet játszott hazánk történetében, főméltóságokat töltöttek be, nádorok, országbírók, tárnokmesterek voltak. Pecséten örökítették meg nemzetségük címerét, melyen aztán minden család formált. Az ősi címer egy hárslevél volt. Négyelt pajzs, mindegyik mezejében egy-egy hárslevéllel.
Ma a nemzetségnek két ágazata lelhető fel, a Putnoky és a Ráday család.
A Putnokyak címere: kék pajzsban balharánt elhelyezett fatörzs, melynek felső végén két kis gallyon 3-3 hárslevél van. A kék pajzsnak a pajzslába vörös. Legalább kétszáz év óta a fatörzsből kihajtott ágakon a hárslevél száma következetesen mindig hat, sohasem öt vagy hét, így találjuk azt a családra vonatkozó összes címereken és pecséteken.
A család tagjai:
Putnoki Putnoky Károly: 1792. 04.11. Putnok – 1860. 06.20. Putnok.
Első házassága: maklári Nagy Klára (1781. 08. 19. Hejőszalonta, - 1830. Kelemér)
Házasságkötésük ideje 1820. Mályi
Gyermekeik közül idősebbik fia ismert: Putnoky Frigyes
Második házassága: az anyakönyvi bejegyzésekből megállapíthatóan 1831-ben feleségül vette szobalányát, nemes Katona Máriát. (1855. Putnok)
id. Putnoky Mór (1823. 10.05. Hejőszalonta), neje Frivaldszky Matild (1826. 03.11. Pest - 1912. 04. 11.(Pécs) Kelemér) Apja, Frivaldszky Imre természettudós. A Frivaldszky-villán nemzeti zászló lobogott, jelentős társaság fordult meg benne. A ház kiváló vendégeit nem kis mértékben a házigazda négy eladó lánya vonzotta. Közülük elsőként Matild ment férjhez, s lett 1848-ban putnoki Putnoky Móric gömöri főszolgabíró felesége.
Matild nagy műveltségű asszony. Több nyelven beszélt, jól zongorázott. Férje halála után édesanyjával, majd annak halála után leányával lakott a Budapest IV. ker. Só u. 6. illetve Szervita tér 1. számú háztulajdonában.
Frivaldszky Imre halála után 1874-ben a négy nővér egyezséget kötött, így Matild pénzbeli kielégítést kapott.
GYÁSZJELENTÉS. Özvegy Frivaldszky Imréné, született Scheffer Anna, maga és gyermekei : Matild, férjezett Putnoky Morcé, és ennek gyermekei: Móricz és Matild ; Anna, özvegy Bérezy Károlyné és ennek gyermekei : Margit és G éza; Serafin, özvegy Battha Györgyné,leánya ’• Mária; Paulin, férjezett Fáy Bélánó és gyermekei: Hona, Gyula, Margit, Paulin, mélyen elkeseredett szívvel jelen ik egyrészről felejthetetlen forrón szeretett férjének, másrészről hálásan szeretett atyjok, s illetőleg nagyatyjok Frivaldi Frivaldszky Imre orvostudornak a magyar tud. akadémia rendes, és több magyar és külföldi természeti, társulatok tagjának f. évi October 19-én, életének 72-ik, boldog házasságának 48-ik évében, hosszas szenvedés, és a halottak szentségében részesülés után, Jobbágyiban történt gyászos elhunytét. A boldogultnak hideg tetemei folyó 1 8 7 0 . évi October 21-én d. u. 3 órakor fognak a jobbágyi családi sírboltban örök nyuga'omra tétetni. Az engesztelő sz. mise-áldozat a boldogult elhunytért Jobbágyiban folyó évi October 22-én fog bemutattatni. Áldás és béke poraira!
Budapesti Közlöny, 1870. október (4. évfolyam, 223-248. szám)1870-10-21 / 240
A Putnoky család a 18.-19. században nem volt gazdag, a környéken lévő birtokaik földje nem volt termékeny.
A házaspár 1854-75 között sok földet vásárolt Borsod és Gömör megyében
HALÁLOZÁS Putnoky, született Frivalszky Matild fájdalommal jelenti férje : Putnoky Mórnak Kelemérben történt kimultát. Az elhunyt a vidéken köztiszteletben állt szilárd jelleme, önzéstelen hazafisága és a mezei gazdálkodás terén kifejtett szorgalma által, melylyel másoknak is buzdító például szolgált. Béke hamvaira !
Budapesti Közlöny, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)1871-12-23 / 294.
Frivaldszky Matild Frivaldszky címer
(Eredeti kép Pavlik Oszkár tulajdona)
Gyermekeik:
Putnoky Mór (1866. 07.03. Kelemér – 1946. 01.16. Budapest) földbirtokos, országgyűlési képviselő, országgyűlési háznagy.
Felesége Szentimrei Gocsith Károlyi Sarolta, (1872. 01.01, Gesztete - 1943 .10.19. Kelemér) aki csillagkeresztes hölgyként szolgált Erzsébet királyné mellett 1896-ban.
Putnoky Móric felesége igen jó módú volt. Kastélyuk Gesztetén és sok földjük volt a környéken.
A Gocsith Károlyi család kihalt, Károlyi Sarolta volt az utolsó tagja az 1515 körül Raguzából (Dubrovnik) bevándorolt családnak, amelyik Sárosszentimrén és Pincen lett földbirtokos. A gesztetei kastélyt (ma cigányok lakják), valamint a hozzátartozó több száz holdas birtokot a Jankovics, ill. Vécsey családtól házasság révén örökölte a Károlyi család. Károlyi Saroltának a gesztetei templom falán van egy emléktáblája.
A gesztetei kastély napjainkban
1892. november 22-én esküdtek, a házaspárnak nem volt gyermeke, Putnoky Matild fiát, ifj. Zombory Gézát szerették és támogatták. Ő is volt az örökösük, de az örökséget már a II. világháború utáni években (földosztás, államosítás) nem kapta meg.
Szentirmai Gocsith Károlyi Sarolta és Putnoky Móric
(Az eredeti felvétel Pavlik Oszkár tulajdona)
Putnoky Matild,1868. 09.15. - 1954. 03. 08.,
férje: zombori Zombory Géza (1872. 11. 21.-1958. 01. 21.) huszártábornok,
fiuk: Géza (1906. 06.06. Nyíregyháza – 1971. 08. 26. Budapest)
Ma is köztünk él unokája, Zombory Éva (1941.) és dédunokája, Dr. Pavlik Attila (1964.)
és négy ükunokája Pavlik Balázs, Barbara, Emese és András
(A család által rendelkezésre bocsátott fotó)
Zombory Éva és férje Pavlik Oszkár
(A család által rendelkezésre bocsátott fotó)
Putnoky Matild Zombory Géza
(Az eredeti felvétel Pavlik Oszkár tulajdona)
Putnoky Mór 1866. 07-03-án született Kelemérben. Középiskoláit a budapesti piarista főgimnáziumban végezte, a jogot budapesti tudományegyetem jogi fakultásán hallgatta, ahol államtudományi vizsgát is tett. Tanulmányai befejeztével bejárta Német-, Francia- és Olaszországot, járt Angliában, majd visszatért keleméri birtokára gazdálkodni.
A háború alatt, mint szolgálaton kívüli viszonybeli honvéd huszárszázados teljesített szolgálatot, és katonai arany érdemkereszttel a vitézségi érem szalagján tüntették ki.
putnoki Putnoky Móricz, a 12. huszár e-től a váczi 6., a honvédség kötelékéből elbocsáttatnak :
1895. évi deczember hó 31-ével: védkötelezettségének teljesítése után, viselt tiszti rendfokozatának megtartása nélkül, saját kérelmére:
Budapesti Közlöny, 1896. január (30. évfolyam, 1-25. szám)1896-01-03 / 2. szám
1891-ben tiszteletbeli szolgabíróvá nevezték ki, egy évvel később pedig a putnoki kerület függetlenségi és 48-as programmal a képviselőjévé választotta. A képviselőház legfiatalabb tagja, körjegyző. A függetlenségi párt kettészakadása után egyik részhez sem csatlakozott, csak később lépett be a 48-as alkotmánypártba. A háborúban, mint tartalékos főhadnagy vett részt. 1892 óta képviseli a putnoki kerületet, amely az első nemzetgyűlésbe az országos kisgazdapárt programjával választotta meg. Később a kisgazdapártból kilépett, s az egységes párt megalakulásáig a disszidens csoport tagja volt. Az egységes-párthoz a disszidensekkel együtt csatlakozott, és mint a párt hivatalos jelöltje került be a második nemzetgyűlésbe.
1902. az új képviselőház tagja
1903. augusztus 10.
Képviselőként végzett munkáiról és megbízatásairól dióhéjban:
– 1892. országgyűléskor körjegyző, a számvizsgáló bizottság tagja.
– 1897. október 7. Az Ausztriával való közös vám- és kereskedelmi törvény megszüntetése, törvényes függetlenség kivívása - pártprogram támogatása
– 1898. november 18. A 48-as párt értekezletet hívott össze, hol az elnök előterjesztette az Eötvös Károly és Olay Lajos kizárására tett javaslatot.
„A párt azon törekvésének ad kifejezést, hogy a jelenlegi kormány ellen most és a jövőben minden alkotmányos eszközzel továbbra is küzdeni elengedhetetlen kötelességének ismer.”
– 1898. február 19. bál az udvarnál
A magyar társadalom színe-javát vendégül látta a budavári palotában a király. Már hét óra előtt egymás után robogtak a fogatok a királyi várlak felé. A felső négyszög széles lépcsőjén a koronaőrség sorfala közt haladtak fel a vendégek a délszaki növényekkel pompásan díszített királyi termekbe, hol gróf Apponyi Lajos magyarországi udvarnagy fogadta és helyezte el a vendégeket. E bálban meghívott vendég volt Putnoky és neje is.
– 1901-ben párbajban (Draskóczy László) megsebesül
– 1906-ban képviselők értekezlete tárgyalta a középfokú és alsó fokú mezőgazdasági oktatást. Erdészeti szakközépiskolák felállítását javasolta, míg a főiskolai oktatás Selmecbányán maradna.
– Földművelésügyi és közigazgatási bizottság tagja
Borsszem Jankó, 1906. július-december (44. évfolyam, 26-52. (2012-2038.) szám
Isten ujja.
Hogy im Tóth János elment kultúrát silbakolni, a háznagyi hivatalra erősen folyik a korteskedés.
Két jelölt van: Leszkay Gyula és Putnoky , Móricz.
Leszkay a szaftosabb 48-asok jelöltje, mert hamisitatlan szélbali erkölcseiről föltehető, hogy a ; t. Házban is eredményesen fogja megmutatni akárki \ garázda, ellenkező tót, rumuny beste fiának: hogy ki ’ a legény a csárdában ?
Ellenben Putnoky jóval míveltesebb, szalonfüggetlenségi, aki már rég nem issza meg a szájöblögétő vizet, szóval a pártban az »européer« árnyalatot képviseli.
A Kossuth szive persze inkább felé hajlik.
Csakhogy most a Leszkay ügyének támadt még felsőbb protekcziója. Nevezetesen a Putnoky keleméri i kastélya leégett.
— Lám, aki a magáéra nem bírt vigyázni, hogy bizzuk arra jó lélekkel az ország házát ?
– 1909. aug. 28-án tartotta alakuló közgyűlését a „Bélapátfalvai Portland-Czémentgyár Részvénytársaság.” A 2,600.000 korona alaptőkével alakuló új vállalat igazgatóságának tagjai közé választotta többek között Putnoky Mór országos képviselőt, Serényi Béla gróf nagybirtokost, Wessely Zdenko lovag építési tanácsost. Az új társaság megszerzi Wessely szilvásváradi nagybirtokos bélapátfalvai mészkő-bányáit és Serényi Béla gróf putnoki agyagmárga területét. Ezekkel az anyagokkal több külföldi gyárban végezett nagyszabású gyártó kísérletek biztosítják, hogy az új gyár kiváló minőségű termékeket fog előállítani.
– 1925. március 1. Zalai Közlönyben megjelenik egy cikk: „Az aggteleki cseppkő-barlang megmentése. Putnoky Móric nemzetgyűlési képviselő mozgalmat indított a világhírű, részben megszállt területen fekvő aggteleki cseppkőbarlang pusztuló természeti szépségeinek és csodáinak megmentésére. Klebelsberg Kunó gróf ma délelőttre ez ügyben ankétot hívott egybe a kultuszminisztériumba.”
– Az Aggtelki cseppkőbarlang közállapotai annyira megromlottak, hogy a kirándulókat életveszély fenyegethette, Soldos Béla, Borsod, Gömör és Kishont ideiglenesen egyesített vármegyék főispánja a kerület képviselőjével, Putnoky Móriccal együtt ankétot hívott össze és ezen felhívták a barlang állapotára a vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelmét, Klebersberg Kunó gróf kultusz- miniszter elrendelte a barlangnak, turistai és idegenforgalmi szempontból való rendbe hozását és erre a célra 650.000,000 korona rendkívüli segélyt engedélyezett. Ezen kívül Miskolc város hazafias közönsége 100.000,000 koronát juttatott a barlangi munkálatokra. Bár ez az összeg korántsem volt elegendő arra, hogy a barlangot idegenforgalmi színvonalra emelje, mégis valósággal újjászületett a leromlott magyar Hádesz. Terméskőlépcsőket raktak le, vaskorlátokat emeltek, 104 betonhidat építettek, rendezték az aggteleki lejárat előterét, a veres tói bejáratot újrafoglalták és a veszedelmes falépcsőt szilárd kőlépcsővel cserélték ki. Azután trafiképület készült az aggteleki bejáratnál, autóút a turistaházhoz, autóbuszgarázs az autóbuszoknak, amelyek a m. kir. posta Putnok-Aggtelek vonalán egyenesen a barlanghoz szállítják az embert. A verestói bejárat menedékháza újra felépült. Tókos Károly aggteleki barlanggondnok Pogány és Czenner mérnökökkel hosszában felmérette a barlangot. Így legalább elérhető volt az, hogy a barlang, ha nem is ragyogó, de legalább is tisztességes állapotban fogadhatta 1927 szeptemberében a német-magyar barlangkutatók érdekközössége által rendezett barlangtani kongresszus vendégeit.
A Rókalyuk. Soldos Béla terme. - Putnoki Móric terme. - Vörösfal. - Vár. - Őrtorony.
Ebben a mellékágban sok helyen még a múlt század elejéről való neveket és évszámokat
találunk a falakra karcolva.
– Alapító tagja több Hangya szövetkezetnek
– Az Eger-Putnoki Vasút igazgatósági tagja
– Az Egercsehi Kőszénbánya Rt. igazgatósági tagja
– Gazdák Biztosító Szövetkezete központi választmányának tagja,
1917-ben Gömör vármegye főispánja, ezt a tisztét a Károlyi forradalomig töltötte be.
1919 telén, a forradalom idején Putnoky Móricot és feleségét parádés kocsisa, mihályfalusi Forgon László egykori nemes leszármazott, és bizalmi ember, menekítette át Lengyelországba egy batáron, s haláláig szolgálta urát.
1922. évi választásokon 1600 választó ajánlása alapján 2252 szavazattal választották meg, ellenjelöltje a szintén keleméri földbirtokos Diószeghy Dezső a kormánypárt részéről.
1922-23. Hangya fogyasztási és értékesítő szövetkezetek létrehozása
Keleméri Hangya fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Kelemér.
Miskolci kir. tvszk 1923. V. 16. Ct 1230/8/1923. 1230/1. — Ezen a Hangya a Magyar gazdaszövetség fogyasztási és értékesitő szövetkezetének tagjai
közé 'belépett korlátolt felelősségű szövetkezet az az 1920. évi junius hó 27. napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. Székhelye : Kelemér. A vállalat tárgya : hogy tagjait és hozzátartozóit olcsó és jóminőségü háztartási és gazdasági cikkekkel ellássa és termékeik eladását közvetítse. Tartama: határozatlan idő. Üzleti tőkéje : a tagok által befizetendő egy üzletrész 100 koronában állapittatik meg, mely tiz napon belül fizetendő be, a tag a szövetkezet összes kötelezettségeiért az általa jegyzett egy vagy több üzletrész kétszeres értékéig szavatosságot vállal. Az igazgatóság: 5 tagból áll. Az alakuló közgyűlés által megválasztott első igazgatóság tagjai: Diószeghy László, Ablonczy László, Kerekes Pál, Pricz Géza, Balog Rási János keleméri lakósok. A cég érvényességére a szövetkezet irott, vagy nyomott cége alá két igazgatósági tag saját törvényszékileg bejegyzett aláirását jegyzi. Minden, a társaság nevében kiadandó hirdetmény a Budapesten megjelenő Barázda (Gazdaszövetség-Szövetkezés) cimü lapban fog közhirré tétetni. Okmánytári szám : 495. — (1923—50.)
Keíeméri Hangya fogyasztási és értékesitő szövetkezet. Kelemér.
Miskolci kir. tvszk 1923. V. 16. Ct 1230/3/1923. 1230/2. — Az 1922. évi május hó 14-én tartott rendes közgyűlésen megválasztott Dr. Rási János és Farkas János keleméri lakósok igazgatósági tagoknak ebbeli minőségük és cégjegyzési jogosultságuk bejegyeztetett. — (Lásd a fennebbi cégbejegyzés közzétételét.) (1923—50.)
Keleméri Hangya fogyasztási és értékesitő szövetkezet. Kelemér.
Miskolci kir. tvszk 1923. V. 17. Ct 1230/10/1923. 1230/3. — Az 1922. évi december hó 10. napján tartott rendkivüli közgyűlésen elhatározott alapszabálymódositás bejegyeztetett. Ezen módositott alapszabály 2. §-a szerint a cégjegyzés akként történik, hogy a szövetkezet irott, vagy nyomott cége alá két igazgatósági tag, vagy egy igazgatósági tag és egy cégvezetői joggal felruházott tisztviselő saját törvónyszékileg bejegyzett aláirását jegyzi, a 12. §-a szerint egy üzletrész értéke 500 korona, mely azonnal fizetendő, a 32. §. szerint pedig az igazgatóság áll legalább 3 és legfeljebb 15 tagból. — (Lásd a fennebbi cégbejegyzés közzétételét.) (1923—50.)
1931-ben a pártok egyhangú bizalmából ő lett a képviselőház háznagya, s ez a bizalom később is megnyilvánul iránta a Ház tisztikarának minden újjáalakításakor.
Társadalmi és gazdasági téren értékes munkásságot fejtett ki és igen sok gazdasági, társadalmi egyesületnek tagja.
„A magyar nemzet a jövő esztendőben nemcsak Petőfi Sándor, hanem a nagy Andrássy Gyula gróf születésének századik évfordulóját is ünnepli. Az ünneplésre az előkészületek már most folyamatban vannak. Az első Andrássy emlékünnepet a Gömörmegyei Kör tartja meg Markó Lajos hírlapíró kezdeményezésére, aki a lexikonok és egyéb kézikönyvek adataival szemben hitelesen megállapította, hogy idősb Andrássy Gyula gróf a most már elszakított területen fekvő gömörmegyei oláhpataki vadászkastélyban született, 1823. március 8-án, de anyakönyvezése Kassán történt meg.
A Gömörmegyei Kör ünnepe a Sándor utcai régi országház nagy gyüléstermében lesz. Gömör vármegye nevében Pékár Gyula volt államtitkár, Csonka- Gömör nevében Putnoky Mór nemzetgyűlési képviselő, a m. kir. honvédség nevében a honvédség szervezőiének és első miniszterének emlékét Hazai Samu báró és Cékus Miklós tábornokok fogják méltatni.
(MTI 1922. november 24 11 óra 50 perc Országos Levéltár K szekció)
1930. Számos esetben vendége Putnoky Móric keleméri földbirtokosnak, az Országgyűlés háznagyának vitéz Vásony Sándorné született Ayshford Wood Florence angol származású hölgy aki 1933 körül létrehozta a Búzavirág Falugárda gyermek-ifjúsági jóléti és kulturális szervezet, mely kb. 1943-ig működött.
Hosszú évek óta tölti be az állandó összeférhetetlenségi bizottság elnöki tisztét.
A Kormányzó érdemei elismeréséül és a hazának tett szolgálataiért előbb a Magyar Érdemrend középkeresztjét adományozta neki a csillaggal, majd titkos tanácsossá nevezte ki.
„Ragyogó ünnepi pompa közben nyitotta meg a kormányzó a képviselőházat
A képviselőház és a felsőház ülése Budapest, április 30
Kedden délelőtt 12 órakor nyitottak meg ünnepélyes keretben az országgyűlést a kupolacsarnokban.
Az ülésen megjelent a kormányzó a politikai és közélet előkelőségeivel, a kormány tagjai, a teljes diplomáciai A kormányzót a Ház bejárata előtt Rakovszky es Putnoky Móric fogadta, majd az alabárdos őrség sorfala között vonult a kupolacsarnokba, ahol a kormány elnöke Gömbös Gyula fogadta. Gömböst Sándor Pál korelnök üdvözölte. Mikor a kormányzó a kupolacsarnokba ért, harsány éljenzés fogadta, majd átnyújtották neki a megnyitóbeszéd szövegét, melynek felolvasása alatt többször megéljenezték. Utána a kormányzó a Himnusz hangjai mellett elhagyta a magyar parlamentet. A magyar képviselőház ünnepélyes megnyitása látványnak is felséges volt. A felsőház és a képviselőház tagjai díszmagyarban jelentek meg.”
(Zalai Közlöny, Nagykanizsa,1935. május 1. szerda. 75. évfolyam, 97. szám.)
Megkezdődik az ülés
Néhány perccel tíz óra után megnyitotta az ülést Darányi Kálmán elnök. A következő percben megjelent a teremben Imrédy Béla, akit a kormánypárt tapssal fogadott. A lemondott miniszterelnök a jobboldal első padsorában helyezkedett el.
A jegyző a kormányváltozásról szóló legfelsőbb kéziratokat olvasta fel ezután. Amikor a végére ért, a terembe lépett Putnoky Móricz háznagy és mögötte gróf Teleki Pál miniszterelnökkel az élén az uj kormány tagjai haladtak. A hagyományos szokás szerint a háznagy helyükre vezette a kormány tagjait. Amikor gróf Teleki Pál miniszterelnök alakja feltűnt, a kormánypárt tagjai felálltak és sokáig tartó tapssal
üdvözölték a miniszterelnököt.
Gróf Teleki Pál miniszterelnök állt fel most szólásra és jelentette, hogy legfelsőbb kézirat érkezett, amelynek felolvasását kérte.
A jegyző felolvasta a következő kormányzói kéziratot:
„Tisztelt Országgyűlés! Dr. vitéz ómoraViczai Imrédy Bélát saját kérelmére magyar királyi miniszterelnöki állásától felmentettem és magyar királyi miniszterelnökké széki gróf Teleki Pált kineveztem. Isten áldása kisérje az országgyűlés munkásságát a haza javára és dicsőségére.“
Pesti Hírlap, 1939. február (61. évfolyam, 26-48. szám)1939-02-23 / 44. szám
A képviselőház ünnepélyes megnyitója 1940. június 12-én. Sajtófotó (Axioart)
1944. november: Horthy idősebbik fiát kívánta utódául, hogy az államfői tisztség a Horthy-családban öröklődhessen. Ehhez szükség volt egy új közjogi konstrukció kimódolására, mely jogi keretét adja a vérségi elv érvényesülésének.
A törvényjavaslatot a felsőház sem fogadta egyhangúlag, a képviselőházban a javaslat előadója Putnoky Mór volt. A javaslat ellen szólaltak fel a nyilasok, néhány legitimista és Imrédy Béla volt miniszterelnök. Az országgyűlés két ház végül közfelkiáltással választotta meg Horthy Istvánt és iktatta be az 1942:II.tc.-ket.
Örökös tagja Gömör vármegye törvényhatósági bizottságának, tagja a kisgyűlésnek. Elnöke a Budapesti Gömör megyei Egyesületnek és a Gömör-Borsod-Abaúj megyei Agarász Egyletnek, tagja a Kivándorlási Tanácsnak, az Országos Gazdasági Munkáspénztár igazgatóságának, alelnöke a Felvidéki Egyesületek Szövetségének és tagja a Gazdák Biztosító Szövetkezete központi választmányának.
Az irodalmi élet iránti elkötelezettségét mutatja, hogy szorgalmazza Tompa művének kiadatását, mint ezt megtudhatjuk Panka Károly könyvének előszavából.: „Régi vágya volt már évtizedek óta főleg Gömör és Borsod vármegyék közönségének, köztük elsősorban P. Kálniczky Vilmának, Putnoky Móric m. kir. titkos tanácsosnak, mint a budapesti „Gömöriek Egyesülete” vezetőinek … hogy Tompa Mihálynak, hazánk halhatatlan költőjének emléke meg legyen örökítve Budapesten is.”
1893-ban az ötven éves írói pályafutást és a 99 kiadott Jókai kötet megünneplésére országos jubileumi ünnepséget terveztek.
„Talán nem is volt az egész országban olyan város, testület vagy intézet, amely ne sietett volna egy levelet fűzni abba a babérkoszorúba, a melylyel Jókait a nemzet megkoszorúzta. Azután leszállt az emelvényről és sorba kezet fogott a kormány tagjaival, az irodalom képviselőivel és a politikai élet kimagaslóbb alakjaival, a kik köréje gyűltek.”
A Jókai előtt tisztelgő küldöttségek között „Gömör-Kis-Hontmegye” küldöttségében Hámos László főispán vezetése alatt ott volt Putnoky is.
1917. október 17-én Serényi Béla gróffal részt vesz a rimaszombati Tompa ünnepségen.
MISKOLC, jún. 30.
Az a híres szalon, amelyben Mikszáth Kálmán dr., Miskolc főispánjának felesége évek óta vendégül látja az irodalom, a jótékonyság és a társasélet reprezentánsait, Péter Pál napjára túlnőtt tapétás falain, a társasági gyűjtőhely kiszélesedett, s Miskolcot olyan hatalmas kerti ünnepséggel kápráztatta el, aminőt a vidék talán soha nem látott. A grandiózus ünnep színhelye a miskolci népkert és a sportpálya volt, amelyen négy vármegye előkelősége és a budapesti társaság számos kitűnősége adott találkozót egymásnak, s a fényes társaság — ez adott különi súlyt és jelentőséget a főispánná napjának — egybevegyült az ünneplő ezrekkel, Miskolc város és a környék közönségével, amely lelkes szeretettel jött el támogatni a nemes célt: a Magános Urinők Otthona és a hadiözvegyek és árvák alapjának gyarapítását. Tizenötezren jelentek meg a kerti ünnepen, amely tarka sátraival, ötletes finom, másrészt népies mulatságaival sok gyönyörűséget szerzett közönségének.
A kerti ünnepet este a Nemzeti Színházban jótékonycélú díszelőadás követte, amelynek programmját zombori Rónay Gyula állította össze. A magas színvonalú előadás keretében mint műkedvelők nagy sikert arattak: Kálmán Sári, Lukács Béláné Melczer Dóra, Lázamé Blaskovits Márta, Majthényi Médi, Rónai Gyula, Urbán Pál báró, Meny ey Gézáné, a miskolciak közül Polonyi István, Szémán Mária, Bacskay Márta, Hegei dús Lili és mások.
A jótékony ünnepre és a díszelőadásra Miskolcra érkeztek családtagjaikkal: KálmánGusztáv, Földes Béláné, özv. Kolozsváry Dezsőné, Szudy Elemér, Széli József és Kállay Miklós főispánok, Ragályi-Balassa Ferenc báró, Melczer László, Hálassy József, Polonkay András, Bárczay László, Szathmáry Király Pál, Vladár Ervin, Hanvay László, Diószeghy László kamarások, Putnoky Móric országgyűlési képviselő, Darvas Béla kamarás, Bethlen Pál gróf felsőházi tagok, Maillot Nándor báró, Csáky István gróf, Urbán Péter báró, Urban Gáspár báró, Teleki Sándor gróf, Lenz Albin altábornagy, Haller József gróf, Szent- Imrey Pál alispán, Szent-Imrey Pál (földbirtokos), Vay Artur gróf, Vitéz Árpád, Vitéz Attila, Bárczay János, Berzeviczy Zsigmond, Lukács Endre, Serényi László gróf; Bálás László, Mocsáry Lajos kamarás, Szabó Sándor, Szobotich Emil tábornokok, barabási Kun József kamarás feleségeikkel, Papp Antal érsek, Széman István preiátus, Rét-ay Kálmán apát, a debreceni dalosünnepen lévő Hodobay Sándor dr. polgármester családja; Lichtenstein László felsőházi tag családja; Ragályi Tula, Justh Margit, Vermes Mária; Kállay Mária, Urbán Pál báró, Serényi Ödön gróf, Haller István gróf, Haller Hanna grófnő, Zichy-Rubidó Iván gróf, Kóczán Gáspár, Miklós Elemér, Apponyi Antal gróf; Laurisin Lajos, Zoltán Irén énekesnő és még nagyon sokan.
Az előadás után a Koronában százhúsz- terítékes vacsora volt, amely tánccal folytatódott, a tánc pedig — ezúttal nem a szokásos kivilágos kivirradtig, hanem — délelőtt tíz óráig tartott. A sokat emlegetett régi világ jó napjaiban sem emlékeznek ilyen har talmas méretű társadalmi ünnepségre és ekkora sikerre, aminővel Mikszáth Kálmánné büszkélkedhetik.
"— (A kormányzó a zsolcai agarászversenyen.) Ragyogó napfényben tartották meg az idén a zsolcai síkon, Bárczay Ferencné birtokán, régi szokás szerint, a felsőmagyarországi őszi agarászversenyeket, Borsod, Abauj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár-, Szolnok vármegyék úri közönségének részvételével. Négyesfogat, autó, mindenféle más kerekes alkalmatosság egész tábora lepte el a vidéket. A verseny második napján a kormányzó ur is megjelent s elől lovagolt az agarak után. Az agarászversenyt szokás szerint, fényes est követte, amelyen részt vett: Putnoky Móricz az agarász- egyesület elnöke és felesége, a főispánok közül: Mikszáth Kálmán, Széli József és Soldos Béla a feleségével. Farkas Géza kamarás és felesége. Bárczay Ferencné, Stathmáry-Király Pál, Bethlen Pál gróf, llalassy József, Brezovay László, vitéz I'áy László és felesége, Horthy Paulettc, Urhán Péter báró, a Ragályi-család tagjai, Lukács Géza, Péchy László, Baghy Gyula, Péchy Manó, Szentimrey Pál, Tarnay Gyula, Má- riássyné Patay Kalinka, Vecscy Dezső, Vitéz Attila, Sándor Árpád, Téglássy Pál, Jármai) Emil, Okolicsányi Jenő, Matuska Péter, Mocsári). Patay Tibor és Rad- vánszky Antal báró, Dadányi Sándor, Szila ssy Ida és számosán. Az agarászegyesü- lel elnöksége a kormányzó tiszteletére tábori sátor alatt lönesöt adott, amelyen részt vett Putnoky Móricné, Bárczay Ferencné, Mikszáth Kálmánná, Soldos Bé- láné, Szathmárg-Király Pélné, vitéz Fáy Lászjóné, Révy Kálmán dandárparancsnok, Soldos Béla és Mikszáth Kálmán főispán, Honig Vilmos ezredes, Várion Zoltán ezredes, Csatay és Kertész alezredesek és Vetter Anlal szárnysegéd. A kormányzó ezután látogatást tett Bárczay Ferencné kastélyában s az esti órákban tért vissza
Budapesti Hírlap, 1926. október(46. évfolyam, 222–248. szám)1926-10-14 / 233. szám"
"A gömör megyei agarász-egylet f. évi okt. hó 23, 24 és 25-én tartotta kölyök-agár- és elegy-agár-versenyeit, melyeknek eredménye a következő volt :
Kölyök-agárve rseny. Nevezések :
1. Kubinyi Géza ur «Fecske» fekete, szuka.
2. Szdeczky Zoltán ur «Hattyú» fehér, kan. Kölyök-agárak hiányában a fentnevezett agarak
összevettetvén, az egylet által adott 300 korona értékű tiszteletdijat Kubinyi Géza orsz. képviselő «Fecske», a második dijat (a tétek felét) Szeleczky Zoltán «Hattyú» agara érdemelte ki.
E szerint az egylet által adott 500 korona értékű ezüst teakészlet tiszteletdiját Hámos Aladár ur «Szarvas» nevű agara, a második dijat (tétek felét) pedig Ragályi Gyula ur «Hires» nevű agara érdemelte ki. Itt megjegyzem, hogy a díjnyertes agár Szentmiklósy István tenyésztése,
s már a mult évi versenyen is az egylet áltat adott bili ikomot hazavitte volt gazdájának.
A versenyeknek az idö nem kedvezett, mert a 3-ik nap kivételével szeles és hideg idő volt. — Nyulat csak hosszas keresés után lehetett ugratni. Egyebekben a verseny sikerültnek mondható, mert 16 urlovas és 42 magánfogat kisérte a versenyeket és szép futásokban nem volt hiány.
A verseny 2-od napján a társaság nagy része bevonult Rimaszombatba, hol este 7 órakor a vendéglő nagytermében gyülekeztek estebédre, melynek elköltése után kezdetét vette a táncz. mely vig hangulatban az éjféli órákig elhúzódott, hanem tánczosokban is oly nagy volt a hiány, mint a versenyen a nyulakban.
A versenyen résztvevők névsorát itt közöljük: Hámos László főispán és neje, Br. Nyáry Sándorné, özv. Putnoky Mórné, Bornemisza István egyleti elnök, Draskóczy László alelnök, gr. Almásy Arthur és neje, Fáy Barnabás. Szentiványi Árpád, Szontagh Zoltán és neje, ifj. Szentmiklósi Kálmán és neje, Kubinyi Géza és neje, Szentmiklósi István és neje. Farkas Ábrahám, Farkas Zoltán és neje, Ragályi Kálmán, Ragályi Gyula, Ragályi Andor, Putnoky Móricz és neje, Diószeghy Zsiga, Szeleczky Dénes és neje, Szeleczky Zoltán. Máriáss/ Gyula. Máriássy László és neje. Máriássy Barna és neje. Fáy Victor és neje, gr. Allmásy Alfréd, Vajda Ferdinánd, br. Nyári László, Vajda Pál. Balog Sámuel és neje, Hámos Aladár, Csiszár László, Ebeczky Elek és neje, Nehrer László, Török Bálint, Széffert Antal és neje. Márton János és neje, Szeleczky Árpád, Vajda András és neje, Repeczky Andor, Fáy Antal. Madarasy Zoltán, Nánásy Ödön, Hámos Zoltán és neje, Záborszky Györgyné.
Leányok közül jelen voltak:
Biliary Lujza és Iza, Putnoky Matild, Manó Kata, Farkas Mathilda,
br. Nyári Ilona és Róza, Vajda Ilona és Róza, Fáy Margit és Lenke, Szeleczky Jolán, Ebeczky nővérek, Balog nővérek, Kubinyi Szeréna, Alitisz Margit, Isépy Ida.
Feled, 1893. nov. 1.
Almásy titkár.
Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893 1893-11-19 / 73. szám"
„Putnoky Móricot a képviselőház háznagyát, bensőséges meleg ünneplésben részesítette szülőfaluja Kelemér község református egyháza.
A keleméri református egyház még 1888. április 15.-én presbiterré választotta Putnoky Móricot, a római katolikus vallású ifjú földbirtokost. Az akkor alig 22 éves Putnoky Móric, bár saját egyházának teljes lélekkel híve volt, a szegénységgel küzdő református egyházat is mindig segítette abban a meggyőződésben, hogy emberbaráti keresztény kötelesség minden keresztény egyház pártfogolása.
Nagyobb építkezéseknél a többi helybeli református földbirtokossal egyenlő mértékben adományozott a református egyház részére. Első volt azok között, akik ingyen vetőmagot ajándékoztak az egyház földje számára, s egész életén át - mint azt az egyház jegyzőkönyvei bizonyítják - a református felekezet majd minden egyházát jótékonyságával támogatja egyházi vagy iskolai ügyeinek előbbre vitelében; s tette mindezt teljes önzetlenséggel, csendben, minden feltűnés nélkül.
Egész életét a teljes önzetlenség, a közszolgálatban pedig a lángoló hazaszeretet jellemezte.
Az összeomlásig mindig a 48-as függetlenségi párt híve volt s a függetlenségi eszméért nem riadt el a legnagyobb áldozatoktól sem.
Ötvenéves presbiterségének évfordulója alkalmából húsvét vasárnapján Putnoky Móricot keleméri lakásán felkeresték a régi gömöri református egyházmegyétől elszakított egyházak lelkészei és világi vezető férfiai Hubay Kálmán gömör-tornai esperes és báró Ragályi Balassa Ferenc egyházmegyei gondnok vezetésével, hogy üdvözöljék a jubilánst. Az elnökségen kívül jelen voltak Lípták István alsószuhai, ifjabb Hubay Kálmán ragályi, Ablonczy László keleméri lelkészek, Hanvay László ny. huszár ezredes és Ragályi Ferenc világi tanácsbírák, Csiszár László földbirtokos világi jegyző.
Hubay Kálmán esperes Putnoky Móricot, báró Ragályi Balassa Ferenc egyházmegyei gondnok pedig Putnoky Móricnét, született Károlyi Saroltát üdvözölték meleg, szeretetteljes szavakkal.
Putnoky Móric a tőle megszokott rendkívüli szerénységgel válaszolt, hangsúlyozva, hogy túlbecsülik érdemeit. Ő csak kötelességét igyekezett teljesíteni, úgy amint azt a nemzet érdekében jónak tartotta, s ha valami sikerült neki az életben, azt az Úristennek köszönheti.”
"(MTI 18. kiadás, 1938. április 19. 15 óra 20 perc
---------------Putnoky Móricz titkostanácsos, képviselőházi háznagy tb. ref. presbiteri aranyjubileuma.
A maga nemében szinte egyedülálló ünnepeltetésben volt része Putnoky Móricznak, a magyar képviselőház legrégibb képviselőjének szülőfalujában, Kelemérben.
A Tompa Mihály ecclézsiája, a keleméri ref. egyház ugyanis 1888 április 15-én a római katholikus vallású ifjú földbirtokost tiszteletbeli presbiterré választotta. Az alig 22 éves Putnoky Móricz azonban, bár saját egyházának teljes lélekkel híve volt, a szegénységgel küzdő református egyházat mindig segítette abban a meggyőződésben, hogy minden keresztyén egyház megérdemli a pártfogást, akár kereszt, akár kakas legyen templomának tornyán.
Nagyobb építkezéseknél a többi helybeli református földbirtokosokkal egyenlő mértékben adományozott az egyház részére ; ha elakadt az egyház anyagiakban, ő is ott volt azok között, akik ingyen vetőmagot adtak az egyház földjébe, hogy parlagon ne maradjon a föld. A jobbára kálvinista Szárazvölgy egyházainak minden ünnepén ott volt és van egy életen át s nincs olyan egyháza a református felekezetnek, amelyen vagy egyházi, vagy iskolai ügyeinek előbbrevitelében ne segített volna már. Az egyháznak jegyzőkönyvei teljes történelmi hűséggel bizonyítják az ő jótékonyságát.
S tette ezt egy szép, békés, nyugodt harmonikus életen át csendben, feltűnés nélkül. Soha nem hirdette, ha jót cselekedett. Ha az egyháznak jegyzőkönyvei nem volnának, ő legszívesebben eltitkolná nemes tényeit. Az egész éleiét valami vég- hetetlen szerénység és jóság jellemzi. Megértés mindenkivel szemben, még az ellenkező meggyő- ződésüekkel, sőt a bűnösökkel szemben is, mert az a Krisztus tőrvénye. Teljes önzetlenség a köz- szolgálatban s a haza függetlenségének lángoló szeretete. Az összeomlásig mindig az 1848-as függetlenségi párt híve s ezért az eszméért áldozott hitvestársával együtt igen nagy értékeket. Többször megtörtént vele, hogy amit neki köszönhetett valami segítségre szoruló ember, más közéleti nagyság dicsekedett el vele s ha csak mások meg nem cáfolták a dicsekedőt, boldogan mosolyogva hallgatott s örült, hogy ismét sikerült kitérni egy köszönet elől. Ha kormánypárti ellenfele alkotmányos költségekkel adós maradt a választás ulán szegénysorsú embereknek, nemes gesztussal kifizette többször, s tovább folytatta nemes életét az írás eme parancsolatát megtartva: „Ne tudja a te balkezed, mit cselekszik a jobb kezed.“
50 éves tb. presbiteri jubileumán husvét első napján felkeresték a régi gömöri ref. egyházmegyéből elszakított egyházak lelkészei és világi vezető férfiai Hubay Kálmán gömör-tornai esperes és báró Ragályi Balassa Ferenc egyházmegyei gondnok vezetésével, hogy üdvözöljék a jubilánst keleméri lakásán. Az elnökségen kivül jelen voltak Lipták István alsószuhai, ifj. Hubay Kálmán ra-gályi, Ablonczy László keleméri lelkészek, Hanvay László ny. huszárezredes és Ragályi Ferenc világi ta- nácsbirák, Csiszár László földbirtokos világi jegyző.
Hubay Kálmán esperes Putnoky Móriczot, báró Ragályi Balassa Ferenc e. m. gondnok pedig Putnoky Móriczné szül. Károlyi Saroltát üdvözölték meleg, szeretetteljes szavakkal, a megbecsülés, tisztelet és elismerés hangjain.
Putnoky Móricz a tőle megszokott rendkívüli szerénységgel válaszolt, hangsúlyozva, hogy túl becsülik érdemeit, hisz ő csak kötelességét igyekezett teljesíteni úgy. amint azt a nemzet érdekében jónak tartott s ha valami sikerült neki az életben, azt a jó Istennek tulajdonította.
A jelenlévők azzal a meggyőződéssel oszlottak szét, hogy nagy szerencséje e csonkaországnak, ha vannak még Putnoky Móriczok, akik erejűk, szívok teljességéből szolgálnak minden nagy ü g y e t ."
Egyházi hírek
Farkas István Tiszán inneni református püspök egyházlátogatása Putnokon és Kelemérben
„Putnok, szeptember 11.
Farkas István Tiszán inneni református püspök az őszi püspöki egyházlátogatás során elsőnek Putnokot ejtette útjába.
Kíséretében voltak dr. Enyedy Andor egyházkerületi főjegyző és a püspök titkára. Útközben a püspök vonatára felszállt Lukács Endre főszolgabíró, aki járása határát kezdve kísérte a püspököt. A fellobogózott putnoki állomáson hatalmas tömeg várta az érkezőket, s itt dr. Balogh Ákos üdvözölte a püspököt.
A városon végig díszes bandérium, cserkész, levente és tűzoltó csapatok, valamint a helybeli sportcsapat tagjai kisérték a vendégeket.
A parókia előtt Juhász László esperes és báró Ragályi Balassa Ferenc a gömör-tornai egyház elnöksége fogadták az érkezőket.
A fogadtatás után a zsúfolásig megtelt putnoki református nagytemplomban ünnepi istentisztelet volt, amelyet a püspök hirdette az igét, majd a templom előcsarnokában Kálnai Péter, Putnok gályarab papjának emléktáblájára és a hősök emléktáblájára koszorút helyezett el.
Az ünnepségek után a püspök a városháza termében tizenhét küldöttséget fogadott, köztük a helybeli izraelita hitközség küldöttségét, amelynek szónoka fájdalmas szavakkal említette meg a németországi zsidóüldözést.
A püspökhöz fordult, mint aki a testvéri szeretet és szabadság hirdetője volt mindig, kérve, hogy állja útját annak, hogy ez a szellem Magyarországon gyökeret verjen.
Farkas István püspök válaszában kijelentette, hogy amennyiben a magyar zsidóságot nem az üzlet szelleme tartja itt, hanem hazájuk és földjük szeretete, és ha nem fajiságukról, de magyar érzéseikről tesznek tanúbizonyságot, akkor ő az marad, aki eddig is volt: a felekezetközi békesség és testvéri szeretetápolója.
Az ünnepségek Keleméren folytatódtak, s különös jelentőséget és fényt adott azoknak Tompa Mihály emléktáblájának felavatása, amit a vallás és közoktatásügyi minisztérium adományozott az egyháznak.
Reggel félkilenc órakor érkezett meg a vármegyei tisztikar élén az ünnepségre Borbély Maczky Emil főispán, majd vitéz Gömöry Árpád, a 13. gyalogezred parancsnoka.
Tíz órakor virágos autókon érkezett a püspök és kísérete, akiket előbb a főispán, majd Putnoky Móric köszöntött.
A püspök Válaszában a magyar szívek összefogásának szükségességéről beszélt, itt, a mindennél fontosabb végváron. Innen a parókia udvarára vonult kíséretével a püspök, ahol Ablonczy László keleméri lelkész fogadta és üdvözölte.
A fogadás után ünnepi istentisztelet volt, amelyen dr. Enyedy Andor egyházkerületi főjegyző imádkozott és Farkas István püspök hirdette az igét. A lélek áramlás szent csodái - mondotta a püspök nem múltak még el, s az ettől újjászületett próféták még halhatatlan nagyok, kivételes emberek,- erre tanítanak az elmúlt századok.
Ezek közül magaslik ki ég felé szárnyalásával Tompa Mihály a költő-pap, akit homlokon csókolt az Isten, a kálvinista pap fekete palástjában, a nemzet legmegalázottabb korszakában.
S Ő jött, mint próféta, hirdette a szabadulást... És eljött a szabadulás... És újra eljő a szabadulás, eljő az újvilág, s ha mások nem lennének alkalmasak ezt megteremteni, alkalmas lesz erre az ifjúság, amely új embereket formál ki és új világot.
Eljő az idő, amikor mindenki tudatára jön nagyszerű küldetésének, hogy őrt álló helyen eszköz az Isten kezében. Kunyhók és paloták, nemesi kúriák és nádfedelű kis házak lakói megérzik, hogy a szenvedés összeforrasztja őket és észre tér a nemzet, s meglátja azt, hogy az örök-élet kapuja sok-sok fájdalom; Könnyű akkor boldognak lenni, ha telve a kamrád, ha kalács van bőven,,. Tompa Mihálynál: lant és Biblia volt a kezében, s nemcsak lelkipásztori munkát végzett, ., hanem a népet oktatta, tanította, s a nép lelkének meglátásán keresztül tudta és érezte, hogy szükség van rá.
"Az Isten és a haza szerelme összeforrt benne.”
(Magyar Országos Tudósító 1933. szeptember 11. XV. évfolyam, 205. szám)
(Az ünnepségről készített fénykép, mely Rási Mihály tulajdona)
Élet a gazdaságban
A Putnoky-kúria építése Kelemérben az 1880-as években kezdődött, melynek tégláit a birtokához tartozó Kemencepofa dűlőben égettette. Ugyanezen téglákból készültek a gazdasági épületek is. A tégla felületén P.M. monogram látható.
(Pecsétes tégla mániákusak fóruma)
A felmenő falazathoz lapos téglát, a tornácos oszlop kiképzéshez félköríves téglát égettek.
A kastély kiemelt kétoldali attika falazattal és oszlopdíszes portikuszával, háromszögletű homlokzatával, lépcsősorával a park felé nézett. A hátsó bejárati ajtónál fogadták az érkező vendégeket. Nyári időben a vendégfogadást követő étkezés után a külső terasz részen folyt a társalgás. Külső lépcsősor vezetett a parkba, mely rendkívül gondozott volt. Visszaemlékező emberek mesélnek máig a kert különleges fáiról, virágairól, a rózsalugasokról.
A kastély 1945 előtt és 1945 után
(Eredeti kép Cselényi István tulajdona)
A birtokon többnyire csak nyáron tartózkodtak, télen a fővárosban éltek. Budapesten a Veres Pálné u. 16. sz. alatt volt lakásuk. A gazdálkodást a gazdatiszt (Domenik József) vezette, telefonon is tartották a kapcsolatot (Bp.: 124-35, Kelemér 3)
A Putnoky család közvetlen személyes szolgálatra nagyobb létszámú személyzetet alkalmazott, így biztosították a család kényelmét, és így próbálták utánozni az udvari pompát a nagyúr körök udvartartását. Az uradalom élén álló tiszttartó csak nemes lehetett, éppen úgy, mint az első szobalányok, (Almássy Amália, Geszner Erzsébet, Csízi Erzsébet) udvari szolgák és az inasok. A kulcsárné, Soproni Terézia szolnoki nemesi családból származott.
A birtokhoz tartozó földeket megművelték. Szántásnál általában olyan szántási módokat (körszántás, kerülőszántás) alkalmaztak, melyek a legkevésbé vették igénybe az állatokat. A gépi művelést a 30-as években vezették be a Hanvay-féle gazdaságban.
A vetés kézzel történt a domboldalakon, de a sík területeken vetőgéppel dolgoztak. Az elvetett magokat lóval vontatott fa höndörgővel járatták be.
Az aratás július közepe felé kezdődött. Meghatározott sorrendben, először a rozst, majd a búzát, árpát, zabot aratták.
A gazdaság földjein szerződéses aratók végezték az aratást, a kaszálást, meghatározott feltételek mellett. A szerződést minden év januárjában kötötték meg a munkavállalókkal.
Aratáskor az intézővel (Eredeti kép Kasza István tulajdona)
Az aratás befejezése után került sor a Putnoky gazdaságban az aratóbállal egybekötött aratási ünnepségre, melyet rendszerint augusztus 20-án tartottak meg.
Az ünnepség előtt „búzakoszorót” készítettek a Rosszmalomnál, innen indultak az aratók. Az ünnepi ebéd az aratógazda házánál volt, ahol csak az aratók és hozzátartozóik vettek részt.
Az ebéd után a koszorúval elinduló aratók nótaszóval, cigányzenével haladtak az úton a kastély felé. A kastély bejáratánál a tekintetes úr és felesége fogadta őket. Megjelentek még a családtagok és a vendégek, az intéző és a családja. A tarlógazda (Ivocs Pál) elmondta az aratási köszöntőt, Putnoky megköszönte a munkát, a koszorút, majd következett a nyitótánc.
Az aratógazda felkérte a tekintetes asszonyt, míg az úr helyett az intéző kérte fel táncra az egyik aratólányt. A tánc a kastély udvarán kezdődött, de éjfél felé a mulatozók átmentek a gazdasági udvarban lévő csűrben, és ott folytatták a mulatozást.
Visszaemlékező emberek mesélik, hogy vasárnaponként az uradalomhoz tartozó portánkon felseperték az udvart, a hozzá tartozó árkot kitakarították, az utcát is tisztára seperték. Istentisztelet és ebéd után a tekintetes asszony gyakran átjött az udvarba, bekopogtatott minden házba, és elbeszélgetett az emberekkel.
Fűkő Laci bácsi, helybéli gazda elbeszélte, amit ő is az apjától hallott: a tekintetes asszony nagyon szerette volna, ha a férjét megválasztják képviselőnek, s mindent megtett, hogy ez így legyen. Azt mondta:” megmutatom, hogy a férjem parlamenti képviselő lesz, ha egy viganóm marad is.” Rá is ment a kánói porta.
A Putnoky-féle gazdaságban a cselédség részére engedélyezték a kecsketartást, a nyájnak külön pásztora volt. Az egykori legelő a Kecskés oldal elnevezést kapta.
Sertést csak a Putnoky-birtokon tartottak, mert az urasági nyájra nem szívesen engedtek a földesurak, csupán a cselédség részére, mert az erdei tisztásokat a sertések feltúrták, beszennyezték, s így a szarvasmarhák legeltetésére alkalmatlan lett a terület.
Nagyobb számban tartottak juhot, hiszen nagyobb, legelésre alkalmas területtel rendelkeztek. Kedvelték trágyája miatt, ugyanakkor a sajt, a gyapjú, a bárányszaporulat fontos jövedelemforrás is volt. Elsősorban a középtermetű merinói és cigálya juhot tenyésztették.
A juhokat gondozó bacsokat a földbirtokos, a gazdaság vezetői megbecsült szakembernek tekintette, kiváltságos helyzetük volt a pásztorok között.
Az urasági tanyákon a Holló, Magyar és a Mami juhászcsaládok voltak a lótartók, a Czene, Bukovenszky családok a szamarasok, a Králik és az Andó családok voltak a gyalogjuhászok. Az első világháború előtt, majd utána a 20-as évek végéig a juhokat nyírás előtt a Sajóra hajtották és ott fürdették, mert a gyapjúkereskedők csak a tiszta gyapjút vették át. A gyapjúnyírást asszonyok végezték kézi nyíróollóval.
A gazdálkodásban fontos szerepet betöltő lótartás sem volt idegen, külön istálló épül a munka lovaknak, és külön istálló a hátaslovaknak.
"Köztelek – 1912. 1-49. szám1912-04-03 / 26. szám1266Eladó széna, Kerepecspusztán, Gömör megyében, Kövecses vasútállomástól k*t kilométerre eladó egy kazal
prima minőségű sajóréti anyu széna. Értékezni lehet Putnoky Móricz tulajdonosaal, Budapest, IV., Veres Pálné utcza 16. vagy Somogyi Gábor ispannal, Kelemér vasutállomás Putnok"
A 20-as évek második felében beton trágyatartó medencét is építettek, ekkor a kormány még maga szorgalmazta hitelek felvételét az ilyen típusú munkálatokra. A magas gabonaárak mellett a hitel és kamat visszafizetése nem igazán okozott gondot
Az istálló alapzata bodrogkeresztúri kőből készült, a felmenő falak tégláit Serényfalváról vásárolták. A falakat a kiemelt téglapillérek között fehérre meszelték.
A falut nagy kiterjedésű erdők határolták kelet és délkelet felől, a nagy grófi, földesúri erdőségek alig kerültek kitermelés alá. E sűrű vadonok voltak a nagyvadak búvóhelyei, különösen sok vaddisznó, de szarvas és őz is megtalálta helyét.
A faluban voltak vállalkozó szellemű emberek, akik orvvadászattal, vadfogással egészítették ki étrendjüket.
Ha valamely uraság intézője vagy az urak közül valaki bejelentette az orvvadászokat a Főbírói hivatalban, elvették az orvvadász puskáját és közmunkát kellett végeznie a Hivatalnál.
Putnoky Móric birtokán ásványkutatás is zajlott két alkalommal.
1920-ban a Rakottyásban kaolin után kutattak. A kutatásnál a földmunkát és a dúcolási munkálatokat szakemberek irányítása mellett téli munkaként az uraság aratói végezték el kb. 100 m hosszban. A munka hamar félbeszakadt az eredménytelenség miatt.
1932 őszén a Bakosvölgyben Putnoky báró Wolfner András újpesti bőrgyárossal közös vállalkozásban szénkutatásba kezdett, a falusi gazdák bevonásával. A szénkutatási munka három hónapos sikertelen fúrás után megszűnt, mert egy félrevezető vállalkozásra támaszkodott.
A birtokkal határos szlovákiai Naprágyban a fúrásnál felszínre hozott magas hő értékű szénminta nem volt egyéb, mind becsempészett sziléziai szén. Így a telekkönyvi tulajdoni lapokon a keleméri gazdák által is engedélyezett szénkutatás és bányászati jog bekebelezését 1 év után törölték.
A 20-as évek végén a Putnoky-gazdaság évente 8 mázsa búzát fizetett a körorvosnak a cselédek ellátása fejében. Így a gazdasági cselédség orvosi ellátása ingyenes volt, de hosszabb betegség esetén a gazdaság nem szívesen vállalta a beteg további orvosi kezelését. Valamennyi cseléd az OMBI-nél (országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet) volt betegség és baleset ellen biztosítva.
Ha valamelyik cseléd megbetegedett, kommencióját 1 évig kiadta, s a gazdaság gondoskodott arról, hogy saját fogatával szállítsa a beteget az orvoshoz, vagy súlyos esetben saját kocsi fogatával hozatta ki az orvost a beteghez.
Putnoky Móricné, a királynő volt udvarhölgye 1908-ban, Erzsébet királyné halálának 10 éves évfordulójára fejfát állíttatott, melyet Jakab Rási József faragott. A kopjafa ma a sírjel gyűjtemény egyik darabja.
A megmaradt iratok szerint a négy földesúri család, a Putnoky, Diószeghy, a Vadnay és a Pogány családok temetkezési helyét az egykor szolgálatukban állók sírjai félkörben körülfogják.
Feltételezhető, hogy ez a temetkezési rend egy régi, árpád kori temetkezési szokás maradványa.
Visszaemlékező falusi emberek szerint a tekintetes úr és családja 1944-ben összepakolta holmijainak egy részét és gépkocsival elutazott. A faluból egyetlen ember kísérte őket, és szolgálta halálukig, Veres András, aki a szobainasi munkákat végezte az uraság mellett. Veres (csipcsik) András bácsi élete végéig szívesen beszélgetett az „úri időkről” szeretettel emlékezve a nagyságos úrra és a nagyságos asszonyra. Mikor meghalt, a nagyságos asszony sírja mellé temették.
Ma már sajnos az ifj. Putnoky Mór és felesége síremléke nem található meg, csak a halom, és a síremlék helyére még emlékezők elmondásai alapján találhatjuk meg.
— Halálozás. Szombaton temették el Keleméren Igen nagy részvét mellett Putnoky Mór nejét, a képviselőház háznagyának elhunyt feleségét. A temetési szertartáson a Gömör-Kishont vármegyét népes küldöttség képviselte, élén Radvánszky György főispánnal és Horváth Árpád alispánnal.
Pesti Hírlap, 1943. október (65. évfolyam, 231-247. szám)1943-10-24 / 241. szám